A gyermekkori barátságok, amellett, hogy meghatározó jelleggel bírnak a későbbi társas kapcsolatok kialakításában, az életkor korai szakaszaiban is hatással vannak a személyiségfejlődésre, önértékelésre, énképre, érzelmi életre és egyben az iskolai teljesítményre is. A gyermekek különböző kontextusokban szabaidejüket barátaikkal töltik, akik sokszor kerülnek ki az osztálytársak köréből. Hasonló fontosságú azoknak a gyerekeknek a helyzete, akik először mennek óvodába, iskolába és hirtelen új közösségbe kerülve, új kihívásokkal, szabályokkal szembesülnek. Annak körvonalazása, hogy mire figyeljenek a szülők és pedagógusok illetve, mivel támogathatják a gyermekek hatékonyabb beilleszkedését tág témakör. A társaságkedvelő, önbizalommal gazdagabb gyermekek könnyebben találnak új barátokat, számukra könnyebb a beilleszkedés, azonban minden kortárscsoportban, ha kisebb számban is, mindig vannak, akik a perifériára kerülnek, akiket kirekesztenek, nem fogadnak el az adott közösségen belül.
Egyre gyakrabban vitatott téma és jelenség az iskolai bántalmazás, bullying, melynek számos változata közismert. Egy csoport részéről ismétlődő jelleggel történő fizikai, verbális vagy éppen indirekt módon (például, kiközösítés) történő agresszív viszonyulás egy személlyel szemben, hosszútávon mély sebeket ejthet. Hatásait a negatív önértékelésben, torz énkép kialakulásában, a tanulmányi eredmények hanyatlásában és emocionális jellegű problémákban találhatjuk. A bullying mindig egy hatalmi harcra épül, amelynek többnyire azok a gyerekek esnek áldozatául, akik viselkedésükben, érdeklődésükben vagy éppen általános megjelenésükben valamiért nem alkalmazkodnak a domináns csoporttagok elvárásaihoz. De lehetnek alacsonyabb önértékeléssel, introvertáltabb személyiséggel leírható gyerekek is.
Milyen jelei vannak a gyermek esetében, mire figyeljen a szülő és pedagógus ?
- Hirtelen nem szeret iskolába járni, ha kérdezik, kerüli a témát.
- Rohamosan romolhat az iskolai teljesítménye.
- Gyakran megtörténik, hogy eltünnek személyes tárgyai, nem meri elmondani az okát.
- Egyre csendesebb, szorongóbb lesz, elvonul a társaitól.
- Fizikai bántalmazás jeleit fedezhetjük fel, amelyeket takargat, titkol.
- Éjszaka gyakran felriad, nyugtalan alvás jellemzi.
- Súlyosabb esetben pszichoszomatikus tünetek, szorongás és depresszió tüneteit mutatja.
Hogy mit tehet a szülő vagy a pedagógus, ha hasonló jelenséggel szembesül – komplex és együttműködésen alapuló feladat.
A családban, a szülők részéről történő odaforduló, szeretetteli légkör megteremtése és a gyermek megértése, támogatása elsődleges. Az oktatási környezetben, osztályközösségen belüli kiközösítés esetén, az osztályfőnökkel és az iskola vezetőségével való konzultáció és az együttműködésen alapuló megoldási stratégiák, konfliktuskezelés bizonyul a legcélravezetőbbnek. Az iskolapszichológussal folytatott egyéni tanácsadás is megoldást jelenthet a gyermeket ért bántalmazások, esetleg traumatikus élmények feldolgozásában. Ugyanígy a csoportos önismereti jellegű fogalkozások szervezése az osztályon belül, segíthetik a csoportkohézió optimalizálását, a perifériára szorult gyerekek beilleszkedését.
Miben segít a Boldogságóra Program ?
A tudományosan megalapozott eredmények mellett, a személyes tapasztalatom is arra enged következtetni, hogy a pozitív pedagógia és pszichológia módszerein alapuló Boldogságóra Program tevékenységei, gyakorlatai számtalan jótékony hatásai mellett, jelentős mértékben javítják a társas beilleszkedés, csoportkohéziót, az egymás elfogadásán alapuló gondolkodásmód mértékét.
Személyes tapasztalatomra alapozva, a havi rendszerességgel beiktatott boldogságfokozó technikák alkalmazása az oktatási folyamatban, növelték a csoporton belüli együttműködést, a hosszabb időintervallumon keresztül bevont diákok viselkedésében empatikusabb, proszociális vonások, személyiségjegyek alakultak ki és az iskolán kívüli hétköznapokban is segítőkészebbek lettek másokkal szemben.
Ugyanakkor az egyedibb szemléletmód és a másokkal szemben mutatott humánus viszonyulásmód az iskolai tanulmányok elvégzése után is megfigyelhető a Boldogságóra Programban résztvevő egykori diákok esetében.
Kapcsolati stabilitás, a régi kapcsolatok ápolásának és fenntartásának készsége és mértéke jóval magasabb, mint a programban nem résztvevő diákok esetében. Jelentős a közös problémamegoldás, együttműködés, támogatás és megértés, csoporton belüli összetartozás érzése és csökken az osztályközösségekből kiközösített gyerekek száma akárcsak az agresszív megnyílvánulások esete is. Az osztályközösségen és családon belül megjelenő hála érzése, a közös zenés, játékos gyakorlatok, a szülőkkel folytatott közös tevékenységek és a jótékonysági akciók szervezése sajátos világot alkotnak, melynek alapja a résztvevők között kialakuló szeretetkapcsolat.
A barátságok életünk meghatározói, az elmagányosodást eloszlató szeretetkapcsolatok lelki életünk és egészségünk őrzői. Bármilyen életkorban, környezetben legyünk, az egymásra való odafigyelés, társunk pozitív tulajdonságainak értékelése és a társas kapcsolatainkban mutatott humánus viszonyulásmód sokszor életmentő lehet.
