Szeptember közeledtével egyre többen kérdezik meg a gyerekektől, hogy várják-e az iskolát. Legtöbbször a következő választ adják: „igen is, meg nem is”. Várják a találkozást a barátokkal, a szüneteket, amikor jókat nevetnek, beszélgetnek, viccelődnek. Ugyanakkor még belegondolni is nehéz a korai felkelésbe, rohanásba, a felmérésekbe.
Érthető, hogy ezek után szélsőséges érzelmi állapotokat él meg a gyermek és a szülők egyaránt. A várakozás feszültsége szeptember közeledtével egyre nő. Az újdonság varázsa keveredik az elvárások megfelelésének félelmével.
Hogyan élhetjük túl a kezdeti nehézségeket?
- Ráhangolódás az iskolára
Segíthet, ha együtt vásárolja meg a szülő a gyermekkel a tanszereket. A választás lehetősége minden gyermeknek izgalmas. Szívesebben pakol be kedvenc táskájába és tolltartójába minden nap, melyet ő választhatott ki.
- Alkalmazkodás az új napirendhez
Érdemes iskolakezdés előtt egy-két hetet szánni az új napirend beállítására. Nyáron később fekszenek le és később kelnek fel a gyerekek. Fokozatosan közelíthetünk a korábbi lefekvés idejéhez. Így mire elérkezik az első tanítási nap, már könnyebben indul a napi rutin. Legalább 8 óra pihentető alvás szükséges ahhoz, hogy a lehető legjobban tudjon teljesíteni a gyermek.
- Kezeljük minél természetesebben az iskolakezdést!
Ha a szülő nyugodtan, higgadtan kezeli az iskolakezdés izgalmát a gyermek is átveszi ezt a mintát. Ne nyomasszuk ilyesmivel a gyermeket: „majd megtudod mi lesz az iskolában, ott nem rendetlenkedhetsz, majd a tanító néni megnevel…”
- Figyelmünket irányítsuk a jó dolgokra!
Sok felesleges aggodalomtól óvhatjuk meg a gyermekeket akkor, ha figyelmünket a várható jó dolgokra irányítjuk. Például: milyen jó lesz a barátokkal találkozni, újra sportolni, kedvelt külön órákra járni.
- Fogadjuk el a gyermek egyéni képességeit, adottságait!
El kell fogadni, ha valamilyen területen gyengébben teljesít gyermekünk, másban esetleg ügyesebb társainál. Minden gyerek a saját fejlődési ritmusában halad. Az a lényeg, hogy ne utálja meg a tanulást, az iskolát.
- Reggelivel induljon a nap!
A gyermek teljesítményére, figyelmére nagymértékben hat ha nyugodtan, reggeli után megy iskolába. Szokja meg, hogy ennie kell otthon is: egy szendvicset, egy pohár tejet vagy igyon teát legalább!
- Legyen egyértelmű mi a gyermek feladata!
A táska bepakolása legyen kezdettől fogva a gyerek dolga, érezze, hogy feladata van, készüljön a másnapi tanulásra! A szülők azonban ellenőrizzék, hogy minden felszerelés rendben legyen!
- Beszélgetés az iskoláról
Lényeges, hogy meg tudja fogalmazni és el tudja mondani a gyermek félelmeit, aggodalmait. Ne csak a szokásos kérdéseket tegyük fel délután: „Mi volt az iskolában?”, „Kaptál-e piros pontot, ötöst?” stb. Az a lényeg, hogy ő hogyan érezte magát, mi történt vele. Lényeges, hogy érezze, ő a fontos akkor is, ha nem ér el azonnal óriási sikereket!
- Bizalom kiépítése
Fontos, hogy tudja a gyermek, hogy problémáival, nehézségeivel a szülein kívül kihez fordulhat. Merje kimondani érzéseit, aggodalmait, ne bagatellizáljuk azzal a megjegyzéssel, hogy „ne foglalkozz vele!”
- A szokások kialakítása biztonságot ad
Érdemes a jól bevált szokásokat megtartani! A szokások biztonságot nyújtanak.