Dr. Ladnai Attiláné neveléstudományi kutató is tart előadást a II. Pozitív Pedagógia és Nevelés Konferencián november 13-án. Vele beszélgettünk.
Milyen témájú előadást hallhatunk tőled a II. Pozitív Pedagógia és Nevelés Konferencián novemberben?
Hálásan köszönöm a meghívást és a lehetőséget, hogy előadásommal - melyben disszertációm születését és eredményeit tárom a nagyközönség elé - gazdagíthatom a konferencia programját. A munka segítségével három fő kérdéskör kerül megválaszolásra: a tartalmi szabályozás és a PE viszonya, a pozitív pszichológia egyik központi elemének a (flow/flourish élmény megtapasztalása) jelenléte, továbbá Boldogságóra program és az Életrevaló 7 szokás program lehetséges szerepe a PE irányába történő elmozdulás tekintetében. Az értekezésben a tartalmi szabályozók vizsgálatát tűztem ki célul a Positive Education (PE) modell alapján a hazai közoktatás egy szegmensében. Ez a modell azért jött létre, hogy a tanulók egyéni jóllét szintjének növelését és a tanulói teljesítményt oktatási keretek között valósítsa meg, számos országban hatékonyan adaptálták. A PE a pedagógia és pszichológia számos kapcsolódási pontjainak egyike: a pozitív pszichológia vívmányait és fejlesztési területeit hasznosítja az oktatásban, mely a hazai közoktatási rendszerben explicit módon nem található meg. A témaválasztást ennek a hiátusnak a vizsgálata iránti tudományos kíváncsiság indukálta. A kutatásban öt intézményben, elemzési egységenként történt feltáró elemzés, ezekről adok számot. A MAXQDA-val támogatott szemantikai tartalomelemzés segítségével megállapítást nyert, hogy a kutatás által létrehozott PE indikátorlista, amely közvetve a PE elemeinek előfordulását is jelzi, jól használható arra, hogy tantervi szabályozókban láthatóvá és mérhetővé tegye a Positive Education (Seligman modellje alapján) előfordulását. Az indikátorlista megvizsgálását követően bárki képet alkothat magáról (intézményéről/programjáról/tanári működéséről) a tekintetben, hogy a PE elemei és indikátorai az általa folytatott oktatási-nevelési folyamatban, megjelenik-e, illetve ha megjelennek, milyen mértékben.
Ennek ismeretében további fejlesztési irányok kijelöléséhez is hozzájárulhat kutatásom, elősegítheti az intézményi és egyéni szintű önreflexió PE irányába történő elmozdulásának megvalósulását.
Miben látod a pandémia alatti és utáni helyzet legnagyobb kihívását?
Meglátásom szerint kiemelten fontos az emberek megsegítése, hiszen a pandémia alatt mindenki alaposan felélte az esetleges lelki-készlet-raktárokat. A globális jóllét szintjének növelése elengedhetetlen a fizikai egészség megtartásához, az egyén jóllétének növelése pedig ahhoz az állapothoz, hogy hatékonyan tudjon teljesíteni vagy akár "csak" sikerrel helyt állni a mindennapok során.
Mit gondolsz a saját szakterületed hogyan segíthet azoknak az embereknek, akik elakadtak a pandémia alatt mentálisan?
Úgy vélem, mindenki számára hasznos lehet ezekkel a témákkal foglalkozni, és azon elmélkedni, a saját környezetünkben miképpen érezhetjük még jobban magunkat. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul a saját és mások erősségeinek feltárása, esetlegesen a rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségek megvalósítási útjainak ismerete.
Milyen reményed, üzeneted van a jövőre? Miről fogunk konferenciát tartani 2022 novemberében?
Bízom benne, hogy a nehézségek arra tanítanak bennünket, hogy még inkább megbecsüljük önmagunkat és egymást. Használjuk ki hatékonyan azt az időt, amit együtt, szeretetben tölthetünk el, és minden pillanatot merjünk teljességében megélni. Szívből kívánom, hogy jövőre a sikeres továbblépésről, és a jóllét rohamos terjedéséről tartsunk konferenciát!
AZ INGYENES ONLINE KONFERENCIÁRA IDE KATTINTVA LEHET REGISZTRÁLNI.
