Nancy Ectoff kognitív kutató, aki a boldogságot kutatja és olyan kérdésekre keresi a választ, hogy Mi tesz minket boldoggá? Miért szeretjük a szép dolgokat? És hogyan fejlődünk így? Erre keresi a választ 2004-es előadásában.
A boldogság keresése mindenki számára kötelező. Boldogok szeretnénk lenni, csak és kizárólag boldogok, és semmi mást nem óhajtunk. Boldogságkeresésre vagyunk alkotva, nemcsak az élvezetére, hanem a fokozott hajszolására is.
Sajnos a világban egyre nagyobb mértékben nő a depresszió és a szorongás.
Jelenleg az USA-ban több öngyilkosság van, mint gyilkosság és Kínán is öngyilkossági hullám söpör végig. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2020-ra a depresszió lesz a második legelterjedtebb pszichés betegség.
Nancy szerint a pszichológia sem tett sokat azért, hogy megértsük az emberi boldogságot. Részben van egy pesszimista Freud hagyaték, aki szerint a boldogságkeresés kudarcra van ítélve, mert gyermeki személyiségünk mozgatja, amely nem érhető el a valóságban. Freud rámutat, hogy az ember érzelmi rendszerének pozitív és negatív oldala van, és a negatív rendszerünk különösen érzékeny. Pl. az édes ízt kedveljük születésünktől, de idegenkedünk a keserű íztől. Kimutatták azt is, hogy az emberek jobban idegenkednek a vesztéstől, a veszteség érzésétől, mint amennyire örülnek a győzelemnek.
Mit tegyünk hát például a boldog házasságért?
Öt pozitív megjegyzés vagy cselekvés minden egyes negatívra.
Született boldogságkeresők vagyunk: a csecsemők kedvelik az édes ízt, a keserűt utálják, szeretik a puha dolgokat, de a durvát nem. Vele született érzékük van a kellemesre.
Nancy szerint a pozitív érzelmeknek egységes jelrendszerük van, és ez a mosoly. Ez a nemzetközi jel nem azonos az ajak sarkának a járomcsont fele történő megemelésével. A külső szemzug is ráncolódik, vagyis a szem körüli izom. Még a tíz hónapos gyerekek is így mosolyognak édesanyjukra. Az örömérzése egy ősi érzés. Az emberek különösen utánzó lények. Utánozunk rögtön születésünk pillanatától.
Alapszükségletünk a valahova tartozás.
