Talán a legtöbbet hangoztatott mondat az ember magányosságával kapcsolatban, hogy „Az ember társas lény.”
Ennek a mondatnak a valódi, mély jelentését valószínűleg csak az utóbbi években kezdtük el felfogni, igazán megérteni.
Amikor születésnapok, ballagások, karácsony és már a második húsvét telik el úgy, hogy nem ölelhetjük meg szeretteinket, hogy félelem és lelkiismeretfurdalás nélkül nyomhatunk puszit szüleink, nagyszüleink arcára. A társas kapcsolatok életünk építőkövei és számos kutatás igazolta, hogy a tartós magány rossz hatással van a fizikai és mentális egészségünkre, hosszú távon szorongáshoz, depresszióhoz vezet és károsan befolyásolja az immunrendszerünk működését is.
Jelenlegi helyzetünkben még fontosabb, hogy figyelmet fordítsunk a társas kapcsolatainkra. Sonja Lyubomirszky boldogságkutatással foglalkozó pszichológus Hogyan legyünk boldogok? című könyvében összeszedi, hogy miért fokozza a boldogságérzetünket a társas kapcsolatok ápolása.
A társas kapcsolatok egyik legfontosabb szerepe az, hogy támaszt nyújtson nehéz, szenvedésekkel teli időkben. Gondoljunk csak bele a jelenlegi helyzetünkbe!
Milyen más az a nap, amikor – akár csak telefonon – beszélni tudunk a szeretteinkkel, üzenetet váltani a hozzánk közel álló emberekhez.
Megfigyelték, hogy az elmúlt egy évben sokan újraélesztették régi baráti kapcsolataikat, hogy ha a távolból is, de újra tudjanak kapcsolódni egymással. Számos kutatás bizonyítja, hogy az egyik legeredményesebb megküzdési mechanizmus az, ha meg tudunk bízni valakiben és meg tudjuk vele osztani a gondjainkat. Semmivel sem összehasonlítható megkönnyebbülés, ha már nem hurcoljuk magunkban a nyomasztó gondolatokat, a fájdalmat, hanem valakivel, aki feltétlenül élvezi a bizalmunkat megosztjuk azokat.
A nyugati kultúrában az egyén mindenek fölé helyezése ezen a területen is változást idézett elő.
A kevésbé alkalmazkodó, a leginkább csak önmagát előtérbe helyező ember számára sokkal valószínűbb út az elmagányosodás, mint azokban a kultúrákban, amelyek jobban figyelnek a másik személyre, a csoport tagjaira. A mi társadalmunkban a gyerekeket arra nevelik, hogy az egyéni siker, a tehetség, az érvényesülés és az ebből eredő anyagi biztonság jelenti majd felnőtt életében a boldogságot. Nagy ház, nagy autó, jó kereset.
Fogyasztói kultúránk úgy van összerakva, hogy minél többet birtokoljunk, vásároljunk, hiszen ez a magatartás az, ami újabb és újabb profithoz juttatja a vállalatokat, miközben ez a sokszor értelmetlen fogyasztás folyamatosan pusztítja a bolygónkat.
A rossz hír emellett, hogy tartósan boldoggá sem tesz minket.
Számos kutatás folyt annak bizonyítására, hogy a legerősebb emberi kapcsolatai a legboldogabb embereknek vannak. Japán partjánál fekvő Okinawa egy érdekes helynek számít – az ott élő társadalom élettartamát tekintve a leghosszabb. A szívbetegség, a stroke vagy a rák előfordulása hihetetlenül alacsony. Az okinawaiak nem járnak edzőterembe vagy nem kocognak mégis nagyon egészséges életet élnek. Számos oka van ennek. Nagyon egészséges étrend és szoros társadalmi kapcsolatok. Életük a család és a barátok körül forog. Nagyon erős kapcsolatban állnak a partnereikkel, barátaikkal, családtagjaikkal és osztoznak a társadalmi tevékenységekben.
Sokaknak ismerős lehet az a helyzet, amikor csak dolgozunk, dolgozunk, ezzel egyre inkább elvágva magunkat a gyermekeink, a szüleink, a barátaink „itt és most”-jától és közben természetesen igazolást keresünk saját magunk számára a viselkedésünk miatt.
„Még csak ezt az évet dolgozm így végig, aztán több időm lesz rátok.” „Anyukám most nem tudok elutazni hétvégén hozzád, mert céges összejövetel van, de jövő hónapban biztosan összejön.” „Irtó fáradt vagyok fiúk ahhoz, hogy leugorjak meginni egy sört, de a következő bridzspartin tuti ott leszek.”
Számtalanszor elhangzanak ezek a mondatok, pedig a halálos ágyán állítólag senki sem mondja azt, hogy „Bárcsak egy kicsit több pénzt kerestem volna!”
A szoros társadalmi kapcsolatok pozitív hatással vannak a fizikai és mentális állapotunkra.
Fontos azonban, hogy ezek a kapcsolataink ne egyoldalúak legyenek, hanem kölcsönösek.
Ne olyan kapcsolatokat építsünk, amelyeket rövid idő alatt kialakítunk csupán azért, mert éppen akkor és ott erre van szükségünk. A valódi, értékes emberi kapcsolatok nem egyoldalúak és nem bizonyos érdekek mentén jönnek létre.
A pandémiás helyzet megtanított minket arra is, hogy kik az őszinte emberi kapcsolataink.
Társas kapcsolatainkban rendkívül fontos szerep jut a szűk családunkkal, a „velünk együtt élőkkel” való szoros, őszinte kapcsolatnak, a távolabbi családtagjainkkal való folyamatos kapcsolattartásnak és a barátoknak. Ha ezzel a 3 csoporttal folyamatosan tudjuk tartani a mély, őszinte kapcsolatot Cory Keyes szerint, akkor mindenünk megvan a boldog élethez. Természetesen ha bármelyik területen veszteség ér bennünket, akkor a másik kettőből meríthetünk támogatást, remélhetünk segítséget, ami átsegít bennünket a nehézségeken.
A legjobb befektetéseink nem a bankokhoz, nem a tőzsdei műveletekhez kötődnek, hanem az őszinte, igaz, emberi kapcsolatainkhoz, amely a boldogság kulcsa minden ember számára.
Felhasznált irodalom:
https://www.thepositivepsychologypeople.com/why-relationships-benefit-our-happiness/
Steve Emery: Miért eredményeznek boldogságot a kapcsolataink?
Boldogságóra kézikönyv 6-10 évesek számára
