A tanévvel a Jobb Veled a Világ Alapítvány egyik legnagyobb vállalkozásának első felvonása is véget ért. Az Erősségközpontú Oktatási Program pilot éve a 2020-2021-es tanév volt.
Ennek a tapasztalatait, eredményeit foglaltuk össze a résztvevő pedagógusokkal dr. Szarka Emese neveléstudományi szakember, a program szakmai koordinátora és Veres-Lukács Lilla pedagógus, vezetésével. Az értékelést Bagdi Bella, az alapítvány vezetőjének gondolataival zártuk. Az összefoglaló központi kérdése azt volt, hogy a pedagógusok számára melyik volt az a karaktererősség, amely leginkább meghatározta ezt a tanévet.
Udvardyné dr. Mühlenkamp Erika (Komáromi Jókai Mór Gimnázium igazgatója és biológiatanára) több erősséget is kiemelt értékelője során, de különösen azt, hogy ez a csapat is közösséggé formálódott ebben az évben.
Mindahányan akik részt veszünk a programban, közös jellemzőnk a nyitottság és a tanulás szeretete.
Erika a spiritualitás, a hit erősségét emelte ki, ami továbbviszi az életben, és a hit abban, hogy nincsenek véletlenek. Hisz abban, hogy az ember útja ki van jelölve, de ezt szabad választással tudjuk járni. A kitartás erőssége szintén fontos volt ebben az évben, de ezt felülírta a hit erőssége, hogy meg lehet csinálni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy milyen fontos lenne, ha az EKOP (Erősségközpontú Oktatási Program) hivatalosan is beépülne az iskolák kerettantervébe. Hiszen ez a program mindazt tartalmazza, amivel ő már 25 éve próbálkozik igazgatóként, mert nagy szükség lenne az érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Bakonyi Borbála és férje Radnai István (Thuri György Gimnázium pedagógusai) számára a kitartás jellemezte ezt az évet. Az EKOP módszertana és tartalma természetesek voltak számukra és ezért tudták lelkesen, szívvel-lélekkel átadni ezt a gyerekeknek. Borbála elmesélte, hogy a 11. osztályban a zárófoglalkozáson megkérdezte a gyerekeket, hogy szeretnék-e folytatni a következő tanévben is a foglalkozást, amire a diákok egyértelmű igennel szavaztak. Náluk ráadásul mindegyik osztályban ketten vitték a programot, ami szintén állandó egyeztetéssel járt, hogy lássák, a gyerekekkel hogyan tudják a leghatékonyabban vinni a programot. Nagyon sokat tanultak ebből, valamint abból is, hogy hogyan fér bele az időbe a heti plusz egy óra.
Nagy Tünde Ilona (a Neumann János Gimnázium, Technikum és Kollégium pedagógusa) a kreativitás, a tanulás szeretete és a hála karaktererősségének „reflektorfényében” látta ezt a tanévet a középiskolás diákjaival, amelyben saját maga is sokat fejlődött és az online tér ellenére nagyon közel tudott kerülni a gyerekekhez, és ők is egymáshoz.
Torda Ágnes (Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Móricz Zsigmond utcai telephely óvodapedagógusa) szintén a hálát, a tanulás szeretetét és a kreativitást emelte ki. Nagy meglepetés volt számára, hogy a gyerekek szókincse, társas kapcsolódása néhány hónap után ugrásszerűen megnőtt és megerősödött. Nagyon hisz a program erejében és hasznában.
Unger Zsuzsanna (az Egyházasrádóci Kossuth Lajos Általános Iskola alsós tanítója), lelkes Boldogságóra pedagógus, szintén a kitartásban, kreativitásban, tanulás szeretetében látta ennek a pilot évnek a lényegét, különösen pedig a hálát a gyerekek iránt, akik nélkül az EKOP mit sem ér. A gyerekek lelkesedése, fogadókészsége meghatározó volt végig.
Szabó Mónika (Újpesti EGYMI, munkaközösségvezető, pedagógus) a társas intelligenciát említette. Móni SNI-s gyerekeket tanít logopédiai osztályban, amiben összesen 5-en vannak, ezért kezdetben a csoportfoglalkozások plusz erőfeszítést jelentettek számára, de aztán ezt a nehézséget is leküzdötte és év végére nagyon komoly eredményeket tudott felmutatni pedagógia munkája során. A program nemcsak a gyerekeknek, de neki is komoly segítség volt az önismeret terén és annak ellenére, hogy osztályában a fogalmak kialakítása nagyon nehéz, mégis - a programnak köszönhetően - év végére, rendkívül nagyot fejlődtek a gyerekek ezen a területen is. Júniusra már komoly, mély beszélgetések is jellemezték az osztályt, amelynek során a belső énjükről is képesek voltak fogalmakat alkotni.
Szép Kinga (a sepsiszentgyörgyi Hófehérke Óvoda pedagógusa) már sok éve dolgozik velünk a Boldogságóra program keretében óvodásokkal vegyes csoportban, ahol bizony nagy szükség volt a kitartás erősségére ebben az évben, amikor az online és a jelenléti oktatás váltogatta egymást. De az értékes dolgok átadásába vetett hit mindig átsegítette a nehézségeken.
Juhászné Keserű Csilla (a KSzC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium pedagógusa) arra hívta fel a figyelmet, hogy a program eredményeként megfigyelhető volt, hogy a gyerekek önkifejezése, önértékelése, az önmagukba vetett hite és a feladattartása is javult. Egyre inkább felelősnek érzik magukat azok iránt a dolgok iránt, amibe belevágnak.
Az értékelés során voltak, akik az érzelem hangján szóltak, akiket olyan mélyen megérintettek a program eredményei, hogy beszámolójuk során ők maguk is megérintettek minket.
Bondor Éva (a Magyarmecskei Általános Iskola alsós tanítója) megosztotta velünk, hogy nagy nehézséget küzdött le a program segítségével. Második osztálytól vette át a gyerekeket, akiknek előtte már három tanítónénijük volt, és kezdetben nem találták az utat egymáshoz. De az EKOP az ő szavaival élve „csodát tett”, és nagyon jó úton vannak ahhoz, hogy jó osztályközösség lehessenek.
Az év végi értékelés Bagdi Bella, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke őszinte szavaival zárult.
„Mindannyiunknak megvan a saját története az erősségekkel. Nem lehet EKOP-osnak lenni, ha nem engedjük, hogy a saját életünkben is ezek a belső erők munkálkodjanak. Higgyétek el, hogy a történeteink közösek. Ebből a pilot évből mi, a program készítői elvisszük magunkkal a csodálatos visszajelzéseiteket és ezekkel a tapasztalatokkal folytatjuk a következő tanévben.”
