Gyakorló pedagógusok körében gyakran találkozunk azzal az aggodalommal és kétséggel, vajon érdemes-e, egyáltalán lehet-e és ha igen, hogyan Boldogságóra foglalkozásokat tartani 30-40 fős osztályban, tanórákon, szaktárgyak tanításakor, a diákokat és a pedagógusokat nem terhelve plusz idővel, 0. vagy késő délutáni extra órákkal.
Erre az első válaszunk az, hogy bármikor, akárhány percre, a Boldogságóra gyakorlatok bármely eleme vagy gyakorlatrésze beemelhető és alkalmazható.
Ehhez nyitott gondolkodásmód, kreativitás, jó helyzetfelismerési készség (pl. ah, ez az a pillanat, amikor megküzdésre kitérhetünk), együttműködés a diákokkal és a tanárkollégákkal és persze akarat is szükséges. A második válaszunk pedig az, hogy azok, akik Boldogságóra képzéseinken részt vesznek, megtapasztalják a saját-élményű gyakorlatokon keresztül azt, hogy milyen felszabadító és kreatív erővel bír az egész folyamat. Innentől az a szó, hogy „teher”, vagyis, hogy Boldogságórákat tartani és ilyen foglalkozásoknak résztvevője lenni terhes lehet pedagógusnak vagy diáknak, egyszerűen már fel sem merül.
A tantárgy, az ütemterv és a kimenet adott volt Olympia Della Flora iskolájában is, mégis rájöttek valami nagyon fontosra. Megálltak és a diákok érzelmi jóllétére figyelve a mindennapokba belecsempésztek olyan pillanatokat, aminek hatására többek között az olvasás- és matekjegyek javultak, továbbá például az agresszió jelentősen csökkent.
Olympia Della Flora iskolaigazgató 2019-es TED előadásában (Kreatív módszerek, hogy a gyerekek boldoguljanak az iskolában) arra hívja fel a figyelmet, hogy hiába tanítjuk meg a gyerekeknek a szokásos ismereteket, műveltségi alapokat, az írást, az olvasást vagy az emelt szintű érettségihez szükséges matematikát. Ha ezek a gyerekek nem tudják kezelni az érzelmeiket, akkor a társasági és társadalmi beágyazódásuk, a közösségi életük és ennek révén a magánéletük, röviden a jövőjük kerülhet veszélybe – akár másokat is veszélyeztetve ezzel.
A 6 éves D. példáján keresztül rávilágít egy lehetséges megoldási útra, amelynek 3 kiemelkedő mozzanata volt az iskolában:
- Az otthon-iskola átmenet megkönnyítése egy csendes helyen, ahol reggel, érkezéskor, még az órák megkezdése előtt egyedül lehet a gyermek.
- Felelősség- és fontosságérzet-adás abban, hogy kisebb gyerekekkel foglalkozzon.
- Humor és közös éneklés.
Előrelátóan kezelni a diákok viselkedését, nemcsak reagálni rájuk – ez nem más, mint a proaktív és reaktív pedagógusi magatartás alapvető különbsége.
A szubjektív jóllét fokozó technikák révén a proaktív magatartást serkenthetjük a foglalkozásokon – és azokon kívül is.
Szeretettel ajánljuk figyelmetekbe az előadást.
