Dr. Nagy Henriett klinikai szakpszichológus, az ELTE PPK habilitált egyetemi adjunktusa, a Jobb Veled a Világ Alapítvány által szervezett konferenciák állandó előadója. Új könyve, a Boldogságnapló megszületése kapcsán beszélgettünk.
Az elmúlt két év történései változtattak-e a boldogság kutatásokon? Hozott-e valamilyen változást ezen a területen ez az új helyzet vagy éppen megerősítette az eddigi eredményeket?
A legújabb kutatások is megerősítették, hogy a pozitív affektusok (érzések, érzelmek, hangulatok) lelki egészségvédő faktorként működnek a viszontagságos körülmények között, sőt még a negatív érzelmek hatékony kezelésénél is fontosabb, hogy milyen gyakran élünk át apró pozitív érzéseket (pl. öröm, derű, vidámság, csodálat, ámulat, érdeklődés, szeretet, hála) a mindennapok történéseihez kapcsolódóan.
Laboratóriumi vizsgálatok támasztották alá, hogy ha pozitív hangulatban vagyunk a látókörünk kitágul, és bővül a pillanatnyi gondolat és cselekvésrepertoárunk. Ilyenkor többféle gondolat jut az eszünkbe, illetve többféle különböző tevékenységbe van kedvünk bekapcsolódni, mint semleges vagy negatív hangulatban. Ha ez a látókörtágulás a mindennapok során gyakran ismétlődik, az idővel olyan erőforrások felhalmozásához vezet, melyek később segítenek a stresszorokkal való megküzdésben. A pozitív érzések segítenek abban, hogy új kapcsolatokat fedezzünk fel a gondolataink között, hogy könnyebben egyesítsük és rendezzük az információkat, hogy új megoldásokat találjunk a problémáinkra, vagy új dolgokat tanuljunk meg. Továbbá fokozzák a motivációnkat és tettrekészségünket, növelik az együttműködési hajlandóságunkat és a segítőkészségünket, valamint hatásukra rugalmasabbá és nyitottabbá válunk. Ezzel magyarázható, hogy ha gyakran élünk át apró pozitív érzéseket egyúttal kevésbé érzékenyen reagálunk a stresszre, és könnyebben alkalmazkodunk a változásokhoz és az új körülményekhez.
Szóval ma már tudjuk, hogy milyen előnyökkel jár, ha a pozitív érzésekre fordítjuk a figyelmünket. Egyáltalán fontos az, hogy boldogok legyünk?
Inkább úgy fogalmaznék, hogy az ember természetes törekvése, hogy boldogan szeretne élni. Mindeközben ismert, hogy számos különböző tényező nehezítheti vagy gátolhatja ezt a törekvést. Ilyen például az ünneprontó gondolkodás, ami azt jelenti, hogy leértékeljük az apró örömöket, például arra gondolunk, hogy „ezt nem érdemeljük meg”, vagy „nem rossz, de jobbra számítottunk”, esetleg „jól éreztük magunkat, de jobb lett volna, ha..”.
Ez az ünneprontó gondolkodás a fel nem dolgozott traumákkal, vagy az instabil és alacsony önértékeléssel magyarázható, de bizonyos boldogsággal kapcsolatos félelmek is állhatnak a háttérben, amelyeket észrevétlenül kulturális vagy családi örökségként veszünk át.
Mitől függ egy ember boldogsága?
Amennyiben a boldogságot nem a hétköznapi értelemben, múló törékeny pillanatként fogjuk fel (amelynek a megélése és kialakulása teljesen szubjektív), hanem egy időben stabil ránk jellemző érzelmi jóllétként, vagy élettel kapcsolatos elégedettségérzetként tekintünk rá, meghatározhatóak a feltételei. A pozitív pszichológia kutatásai azt mutatják, hogy a körülmények (mint például az anyagi jóllét), csak részben felelősek a ránk jellemző boldogságszintért. Úgy tűnik, a körülményeknél többet számít a személyiség. Az érzelmileg kiegyensúlyozottabb és extrovertáltabb emberek jellemzően magasabb boldogságszintről számolnak be.
Fontos még a kantianizmus (a machiavellizmus ellentéte), amikor nem eszközként tekintünk a másik emberre, hanem különösebb cél vagy haszonszerzés szándéka nélkül létesítünk vele kapcsolatot, a bizalom és a hajlandóság arra, hogy meglássuk a másik emberben az értéket és a jót.
Új könyved, a Boldogságnapló középpontjában az apró örömök megélése állnak. Régóta tervezed a könyvet vagy a közelmúlt tapasztalásai hívták életre ennek a szükségességét?
Ez nem egy régóta tervezett könyv. A szerkesztőmnek köszönhetem a megszületését. Tőle származik az ötlet, hogy egy ilyen naplóra most nagy szükség lehet. Ezt csak megerősítették az olvasói visszajelzések, amiket a „Lehetnénk-e boldogabbak? Tények és történetek a pozitív pszichológiából” című könyvem 2020-as megjelenése után kaptam. A hogyan csináljam, hogyan kezdjek el változtatni kérdés foglalkoztatta leginkább az olvasókat, és írták, hogy várják a folytatást. A napló aktualitását az adja, hogy a koronavírus miatt kialakult helyzetben különösen nagy szükségünk van arra, hogy az apró dolgoknak is képesek legyünk örülni.
Mit jelent a mindennapi gyakorlatban és miért fontos, hogy az apró örömöket átéljük, megéljük?
Ez a készség azért fontos, mert, ahogy korábban említettem hatékony stresszel szembeni védőfaktor. Vagyis a lelki egészségünk megőrzését szolgálja, ha képesek vagyunk átélni a hétköznapi élet apró örömeit.
Tudatossággal meg lehet hosszabbítani az átélt pozitív pillanatokat, illetve intenzívebbé lehet tenni az élményeket, és a tudatos jelenlét is elsajátítható, rendszeres gyakorlással. Ezek pedig segítenek egy pozitívabb életszemlélet megalapozásában, aminek a birtokában természetes módon figyelünk a jó dolgokra és befogadjuk őket.
Kiknek ajánlod a Boldogságnaplót?
Mindenkinek, aki szeretné megtanulni, hogy hogyan keresse a jót önmagában és másokban, a világunkban, a múltban, a jelenben és a jövőben, aki önmagához illő módszernek érzi a naplóírást, aki nyitott arra, hogy gyűjtse a saját boldogságát dokumentáló adatokat, és szeretné jobban megérteni, mi teszi őt boldoggá.
