Duda Ernő a Solvo Biotechnológiai Zrt. vezérigazgatója és alapítója. Előadása során olyan manapság égető kérdésekkel foglalkozik, mint a munkaerőpiac és a valós tudás megszerzésének módjai. Hozzáértését mi sem támasztja jobban alá, mint az a több mint húsz vállalkozás, amelynek alapításához ő is hozzájárult. A Szegedi Tudomány Egyetem címzetes docenseként pedig többek között vállalkozástant is tanít.
Azért tanulunk, azért járunk általános iskolába, középiskolába majd a felsőoktatásba, hogy a végén legyen egy jó állásunk, hogy aztán el tudjuk tartani magunkat, a családunkat.
Mennyire tudjuk azt most, hogy mit kell tanulni ahhoz, hogy helyt tudjunk állni úgy 20 vagy 30 év múlva? A munkaerőpiac óriási változások előtt áll. A mi gyerekeink főleg olyan állásokban fognak dolgozni, amik ma még nem is léteznek.
A 20. század nagy részében az embereknek egy vagy maximum néhány állása volt. A mai trendek azt mutatják, hogy egyre több ember szabadúszóként dolgozik, részállása van, több munkakörben dolgozik, otthonról dolgozik – az a diploma amivel megszereztük a tudásunkat, sokszor már néhány év múlva elévül.
Ahhoz hogy valaki hosszútávon versenyképes legyen annak egyetlen módja van: az élethosszig tartó tanulás, ami lássuk be jellemzően nem az iskolában zajlik.
A munkáltatók elvárásaik is megváltoztak – nagy cégek mint pl. Google, Apple, de már a kisebbek sem kérnek jellemzően diplomát. Nem tárgyi tudást várnak el a munkáltatók, hanem gyakorlati tudást. Digitális és nyelvi kompetenciákat, problémamegoldó készséget, a másokkal való együttműködés készségét, érzelmi intelligenciát.
Ha megkérdezzük a vállalatvezetőket, hogy mi az a legfontosabb, amivel egy új kollégának rendelkezni kell, akkor viszonylag egyöntetűen azt mondják, hogy az alkalmazkodóképesség.
Ugyanis ha kiszámíthatatlan, hogy mik lesznek az elvárások, akkor az elengedhetetlen, hogy a kolléga tudjon alkalmazkodni, képes legyen a változásra, képes legyen megújulni, új dolgokat tanulni, és azt a gyakorlatban alkalmazni.
De vajon az iskolarendszerünk erre mennyire alkalmas?
Ezt két oldalról is nézzük meg:
- Nézzük, hogy mit tanítunk?
- Hogyan tanítjuk?
A PISA teszt az egyik legismertebb felmérés a diákok körében, amely természettudományos, matematikai, gazdasági, szövetértési kompetenciákat mér. A gond az, hogy Magyarország az elmúlt 20 évben egyre gyengébb és gyengébb eredményeket ér el ezen a területen. A ejlődő országok látványos növekedést mutatnak, az élbolyban pedig mindig Észak-Európai és Távol-keleti országokat találunk.
Mi lenne ha megvizsgálnánk azt, hogy az élen álló országok mit csinálnak?
Finnországban például 7 éves kor előtt nem kell iskolába járni, reggel 9 óra körül kezdődik az iskola és 2-3 óra között fejezik be. Nincsenek tantárgyak, nincsenek tesztek, nincs házi feladat. A gyerekeket együttműködésre tanítják.
Mindenki olyan könyvből tanít amilyenből akar, nincs állami tankönyv.
Finnországban presztízs tanárnak lenni, a tanárok bére kiemelkedő, ha valaki tanár lesz akkor közmegbecsülésnek örvend.
A kínai és szingapúri modellről is nagyon sokat megtudhattok Duda Ernő előadásából, valamint arról, hogy mi lehet a kiút a jelelegi helyzetből.
Az előadását szeretettel ajánlunk.
