Az iskolai értékelést, mint didaktikai, tanári tevékenységet határozhatjuk meg, amelynek figyelme a diákokra irányul. Célja, hogy információkat nyújtson arról, hogy a tanítás – tanulás folyamatában, milyen mértékben sikerült elérni a tanári munka során kitűzött célkitűzéseket.Információkat ad a tanítási – tanulási folyamat eredményességére vonatkozólag, értékelő, motiváló és egyben személyiséget formáló, fejlesztő hatása is van.
A pedagógus – diák közötti viszony fontossága mellett, kiemelkedő szereppel bír az értékelés objektív jellege, hiszen a téves megítélés több esetben is alulmotiváltsághoz, negatív önértékeléshez, énképhez vezethet, ami nemcsak a tanulási folyamatra, hanem a személyiségfejlődésre is hatással van. Éppen ezért a tanulók pozitív énképére irányuló értékelési módszerek egyfajta megerősítői lehetnek a sikerorientált gondolkodásmódnak, tanulási motivációnak, hatékonyabb kognitív tevékenységeknek vagy éppen az osztályteremben mutatott együttműködésnek. A tanulási folyamat során átélt sikerélmények csökkentik a szorongásos zavarok kialakulását, vagy a pszichoszomatikus jellegű tünetek megjelenésének valószínűségét.
A pedagógiai értékelésnek számos hagyományos típusát ismerjük és használjuk, azonban a diagnosztikus, formatív és szummatív értékelés mellett, egyre inkább szerepet kapnak a különböző alternatív, fejlesztő jellegű értékelési technikák, amelyek hatékonyabb információgyűjtést tesznek lehetővé úgy a tanár, mint a diák számára. Ilyen alternatív, diákcentrikus értékelési forma a fejlesztő értékelés.
A fejlesztő értékelés fontossága abban nyílvánul meg, hogy interaktív jellegű értékelési forma, amely a diákok fejlődéséről nyújt képet, amelynek célja a tanulási igények meghatározása és a tanulási folyamatnak ahhoz való igazítása. Személyre szabott pedagógiai értékelési módszer, ahol a tanuló pszichoindividuális és egyéni kognitív képességei kerülnek előtérbe.
A hagyományos értékelési formákkal ellentétben, a tanulók aktív részesei az értékelésnek, amelynek során lehetőségük nyílik arra, hogy feltérképezzék azt, hogy a kitűzött célokhoz képest hol tartanak fejlődésük szempontjából. Azonban ehhez szükséges bizonyos szempontok betartása is.
A fejlesztő értékelés hatékonyságát befolyásoló tényezők :
- Az értékelés mindig a tanár által előre meghatározott és átbeszélt szempontok alapján történik, bevonva a diákokat az értékelési folyamatba.
- A tanulók számára egyértelmű az óra célja, tudják, hogy hol tartanak a tanulási folyamatban és, hogy mit kell tenniük a céljaik elérésének érdekében.
- A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy reflektáljanak a tanulási folyamatra, értékelhessék saját vagy társaik teljesítményét.
- Szükséges a tanulást támogató módszerek biztosítása és a tanulók aktív részvétele a tanulási folyamatban.
- A visszajelzések a tanulási folyamatra és a létrejött eredményekre vonatkozzanak.
- Bizonyos fejlesztő jellegű feladatok lehetővé kell tegyék az ismeretek gyakorlatba való ültetését.
- Lényeges a biztonságot jelentő légkör kialakítása a tanulók számára.
- A tanulók egyéni sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai környezetet kell biztosítani.
A fejlesztő értékelésnek több kidolgozott módszere is van, amelyek közül a legismertebbek :
- Tanulási napló
- Portfólió
- Önismeretet támogató munkalapok
- Önértékelést elősegítő kártyák
- Ellenőrző listák a társértékelés alkalmazására
- Egyéni tanulási terv
- Reflektív munkanapló
- Jelzőlámpa módszer stb.
A fejlesztő értékelés legismertebb eleme és módszerei az ön - és társértékelés valamint a portfólió és a tanulási napló.Az előbbi során a diákok saját és társaik elért teljesítményét és eredményeit vizsgálhatják egy pontos, előre meghatározott értékelési szempontrendszer alapján. Ezáltal lehetővé válik a saját tanulási folyamatokra való reflektálás, a társértékelés esetében pedig az egymásnak való visszajelzés lehetősége. A tanulási napló során feljegyzett tartalmak arra vonatkozólag, hogy mi az, amit sikerült elsajátítani, vagy mi az, ami nehézséget jelent, ugyancsak pontosabb ismereteket adnak a diákoknak arról, hogy önmagukhoz képest milyen mértékben fejlődtek és mi az, amiben még gyarapodniuk kell.
A portfólió igen gyakran használt értékelési módszer, amely lehetővé teszi a tanulók fejlődésének, a tanulási folyamat során elért eredmények értelmezését, nyomon követését és a kitűzött célok mennyiségének kiértékelését. A tanulási folyamat során célirányosan összegyűjtött dokumentumok tükrözik a diákok eredményeit, fejlődését egy vagy akár több területen is.
Az alternatív gyerekközpontú értékelési módszerek fontossága abban nyílvánul meg, hogy a tanulók aktív részeseiként az értékelési folyamatoknak, pontosabb képet kapnak arról, hogy mit kell elsajátítaniuk egy adott tantárgyon belül valamint arról is, hogy mi az, amiben sikerült fejlődniük önmagukhoz képest.
Mindez személyiségformáló hatású, jelentős mértékben javíthatja az önértékelést és egyben a tanulás iránti motivációt is.Társértékelés esetében javíthatja az osztálytársak közötti együttműködést, az egymásra való odafigyelés képességét.Nem az értékelés elszenvedőiként vannak jelen a folyamatban, hanem, mint aktív résztvevők, ami lehetővé teszi az önreflexíót.Ugyanakkor a tanulók nem egymáshoz való viszonyítása és összehasonlítása kerül előtérbe, hanem a saját képességeikhez mérten elért eredményeik egy bizonyos szakaszon, időintervallumon belül. Kiemelkedő, hogy nemcsak a tanulók kaphatnak visszajelzést saját munkájuk, aktivításuk sikerességére vonatkozólag, hanem maga a pedagógus is egyfajta tükörként tekinthet arra, hogy milyen fejlődést sikerült kiváltania a gyerekekben az alkalmazott módszerein keresztül.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Fóris – Ferenczi R., Birta Székely N. (2007), Pedagógiai kézikönyv – Az oktatás pedagógiaelméleti alapjai, Ábel Kiadó, Kolozsvár.
Bartha É., Gaskó K., Golnhofer E., Hegedűs J. (2011), Fejlesztő, támogató értéklés – de hogyan ?, Dobbantó Program Tematikus Füzetek, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest. Letöltés helye : https://fszk.hu/wp-content/uploads/2016/08/de-hogyan_fejleszto-tamogato-ertekeles.pdf
