Dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus, a Boldogság Világnapi Konferencia előadója. Előadásának címe Hogyan vértezzük fel a gyerekeinket a gyűlöletbeszéd ellen? Útmutató szülőknek, pedagógusoknak és döntéshozóknak. Ennek apropóján beszélgettünk.
Miért fontos számodra ez a téma, amit márciusban megosztasz a konferencia résztvevőivel? Van személyes indíttatás is benned a téma iránt?
Pszichológusként kötelességemnek tartom felhívni a figyelmet azon társadalomlélektani folyamatokra, melyek negatívan befolyásolják a testi és lelki egészségünket. Az a kirekesztő, bűnbakkereső kommunikáció, ami jelenleg Magyarországon áthatja a közbeszédet és közéletet, nem csak aktuálisan csökkentik a társadalmi bizalmat, kohéziót és elégedettséget, de - gyermekeinken keresztül - hosszú évtizedekig hatással lesz az ország mentálhigiénés állapotára. Ha egy gyereket folyamatosan kirekesztő, intoleranciát támogató üzenetek érnek, akkor sokkal kevésbé tudja majd bizalomtelien beleengedni magát az emberi kapcsolatokba - ez pedig megnehezíti azt, hogy boldog, elégedett felnőtté váljon.
De ezek az üzenetek természetesen nem csak a gyerekekre vannak hatással: a háborús tematika, mely szerint az országunk, az értékeink folyamatos támadás alatt állnak, csak szorongást, agressziót és bizalmatlanságot szülhet.
Mit gondolsz, mik a legfontosabb összetevők egy boldog társas kapcsolatban? Mi az, ami egészen biztosan nem hiányozhat az emberekből ahhoz, hogy működjön?
Bizalom és nyitottság. Nyitottság azzal kapcsolatban, hogy a másik, bár sok szempontból különbözhet tőlem (lehet más például a bőrszíne, a vallása, a nemi orientációja) és talán más a véleménye, mint az enyém, lehet értékes ember. Egy olyan értékes ember, akivel több közös dolog köt össze, mint amennyi a különbség köztünk. Hiába hangzik ez hippi-faölelgetős szövegnek, kemény empirikus bizonyítékok igazolják a nyitottság és a bizalom egészségvédő szerepét.
Bizonyos szempontból a covid megtépázta, más szempontból megerősítette a kapcsolatainkat. Szerinted lesz covid előtte és covid utáni párkapcsolati minta? Vagy ezeken a mintázatokon a pandémia alapvetően nem változtatott?
A munkám során azt láttam, hogy - a párkapcsolatokat illetően - két csoport élte meg különösen a covidot.
Egyrészt azok, akiknek nincs párkapcsolata, de szeretnének ismerkedni - számukra a járvány jelentősen lecsökkentette a mozgásteret, egy időre szinte kizárólag az online térre. Másrészt azok számára volt különösen nehéz ez az időszak, akik bántalmazó kapcsolatban élnek és a járvány miatt abból nem, vagy csak sokkal nehezebben tudtak kilépni.
Mit gondolsz, mi lesz az aktuális téma 2023 márciusában a Boldogság konferencián?
Talán "hogyan építsük újra a társadalmi bizalom megtépázott szövetét", vagy valami hasonló.
Ha lehetne 3 kívánságod, amivel jobbá tehetnéd az emberek közötti viszonyokat, akkor mi lenne az? Több empátia? Kevesebb gyűlöletbeszéd?
Minden politikus számára lehetővé (vagy ha direktebb akarok lenni: kötelezővé) tenném az önismereti munkát és az empátia tréningeket. A gyerekeket csak akkor engedném a közösségi médiumok közelébe, amikor már képesek azok tudatos és kritikus használatára. És harmadikként az, hogy tanuljunk azoktól az országoktól, ahol az emberek boldogabbak, mint itt - merjük "ellopni" az ő jó gyakorlataikat és módszereiket.
És ha csak egy kívánságod lehetne?
Világbéke 🙂
