Amikor egy kismamát megkérdezünk, fiút vagy lányt szeretne-e, legtöbbször azt a választ kapjuk, mindegy, csak egészséges legyen. Mit is kívánhatnánk többet gyermekünknek, mint egészséges életet.
Mert az egészség mindent feltételez. Fizikai és lelki jóllétet is.
Amit pedig legkönnyebben megtehetünk gyermekünk és magunk egészségéért , az a helyes táplálkozás és a mozgás.
Mindig is sportoltam. Nagyapám szinte előbb megtanított úszni, mint ahogy járni tudtam volna. Édesapám kis óvodás koromtól vitt magával a teniszpályára, ahol ő játszott. Gyerekként labdát szedtem, aztán edzésekre is jártam, míg megtaláltam a nekem való sportot , az evezést. Nyilván a családi mintából is következett, de a kamaszkori duciság is hozzájárult ahhoz, hogy intenzíven sportoljak. Manapság is ezt teszem. Futok, jógázom, biciklizek leginkább, de túrázom, teniszezek is, ha úgy adódik. És persze gyerekkoromtól megmaradt az úszás szeretete. Ennyi idősen is akad ebben hiúság, minél tovább vágyni a feszes izmokra, de egy ideje sokkal több már bennem az egészségem megőrzésére való törekvés. De térjünk is vissza ahhoz a kamasz lányhoz, aki úgy 40 éve voltam, s tekintsük végig, min is megy keresztül egy fiatal. Nézzük, mit kell tudnunk a stresszről, hol és milyen módon éri stressz a gyerekeinket, s ennek leküzdésében hogyan segít a sport.
Cannon írta le (1926.) a vészreakció jelenségét, amikor is a vegetatív idegrendszer működésének hatására elindulnak az ismert tünetek: szívdobogás, izzadás, szapora légzés, emelkedő vérnyomás. Mind ismerjük ezt. Selye János megfigyeléseit és kísérleteit követően megállapította, hogy bármilyen támadás éri a szervezetet, bármi a stresszor, ugyan ezt a választ adjuk. Ez az állapot sokáig nem tartható fönn. A védekezési mechanizmus hamar kimerül, s idővel halálhoz is vezethet. Általános adaptációs szindrómának nevezte a jelenséget. A támadó ingert, vagy veszélyforrást stresszornak, a folyamatot stressznek nevezte el. Tudjuk, létezik jó hatású stressz (eustressz) is, ez fokozza a teljesítményt, most azonban a gyermekeinket veszélyeztető, tartósan fennálló, tudatot beszűkítő, tanulást, teljesítményt nehezítő, gátló distresszről beszélünk. S ha ez tartósan fennáll, az egészséget, sőt olykor az életet is veszélyezteti.
Mi olyan stresszes a gyerekek életében?
Mi nem az?
Kicsi kortól sorolhatjuk: félelem a szeretett gondozó, szülő elveszítésétől, megfelelési vágy szülőnek, pedagógusnak, kortársscsoportnak, félelem a számonkérésektől, a nevetségessé válástól, a megbélyegzéstől. Stresszforrás a szülők válása, haláleset a családban és sorolhatnánk. A kamaszkorral pedig minden sokkal nehezebbé válik.
Szerencsére a kutatások arra is irányultak, hogy ezt az általános adaptációs szindrómát hogyan előzhetjük meg. Sorolhatjuk a nevetés, ölelés, beszélgetések, érintések fontosságát. Most azonban a SPORT és MOZGÁS szerepét szeretném kiemelni.
Mai világunkban túl sok a monitor. A gyerekek régen a játszótereken fogócskáztak, bújócskáztak, manapság inkább a monitorok előtt ülnek. A mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás vezet ahhoz, hogy a kamaszlányok 30 %-a túlsúlyos ( OECD 2019.) Mire felnőnek, ez az arány sokkal rosszabb lesz. Mind tudjuk, hogy ez magas vérnyomáshoz, vesebetegséghez, cukorbetegséghez, izületi problémákhoz vezet. Ki kell emelnünk lelki hatásait is. A kövér embereket egyértelműen kedvezőtlen megítélés követi. Megszólják, kigúnyolják őket. A kövér kamasz visszahúzódik, nem akarja, hogy kinevessék, mert ügyetlen, ezért nem mozog, s mivel nem mozog, tovább hízik. Gyakran bánatában is inkább eszik. Ez az örömforrása.
A kövér kamasz meg van győződve arról, hogy ő csúnya, semmiképpen nem szerethető, így önbecsülése, önértékelése, önérvényesítésének képessége is sérül.
Önbizalom híján pedig teljesítménye is romolhat. És mindennapos veszély ma már az étkezési zavar, ami életveszélyes megoldás a kövérségre.
A segítség a testi és lelki egészségünk megőrzése érdekében a mozgás.
A sport egészségvédő hatásáról rengeteget hallunk. Növeli az izomzat teljesítményét, fokozza a tüdőkapacitást, javítja a szív-érrendszer működését, a vércukorszintre is jótékonyan hat, erősíti az immunrendszert.
Aki sportol, szebb a tartása, egészségesebb a csontozata, izomzata.
Miután a testsúlyt is normális határon belül tartja, egészségesebbek a belső szervek is. Ezen felül pedig mentálisan is jobb állapotban van, aki a rendszeresen mozog. Sportolás közben a szervezetünk, pontosabban az agyalapi mirigyünk endorfint termel, mely természetes módon oldja a stresszt, jókedvre derít. Elégedettség érzéssel és jóleső fáradsággal jár, s mozgást követően az alvás minősége is jelentősen javul. Egészséges örömforrás. A boldog érzéshez persze rendszeresség is szükséges, valamint az is, hogy élvezzük a sportolást. Olyan mozgásformát válasszon tehát gyermekünk, mely mozgás végzése számára élvezetes. Ha sportol, nem csak azért fog önbizalma növekedni, mert jobb fizikumot, sikereket, kitűzött célokat tud elérni ezzel, hanem alapvetően a biológiai működése, dopamin, szerotonin termelése révén is növekedésnek indul jólléte, önbizalma.
A testedzés hatására az emberi szervezetben olyan komplex neurokémiai, fizikális, fiziológiai és pszichológiai folyamatok játszódnak le, melyek együttesen javítják az egyén életminőségét…Felmérések bizonyítják, hogy a fizikailag aktív életmódot folytató egyének között lényegesen kisebb a mentális betegségekben szenvedők aránya. Éppen ezért törekednünk kell arra, hogy a rendszeres testmozgás életünk részévé váljon, hiszen számos előnyös hatása révén hozzásegít minket a testi és szellemi egészség eléréséhez, valamint prevenciós hatása révén annak megőrzéséhez.
A sport nem csupán a mentális problémák megelőzésére, vagy az elhízás elkerülésére alkalmas, hanem a depresszió kezelésében is sikereket értek már el vele.
Kutatások bizonyítják, hogy a depresszió kezelésében olyan hatékony a sport, mint a gyógyszeres kezelés. Így, ha szeretnénk, hogy gyermekünk vidám, elégedett, egészséges, ügyes és okos legyen, hagyjuk minél többet mozogni. Nyilvánvalóan a legjobb ötlet, ha együtt sportol a család. Különösen fontos program lehet ez, amikor gyermekünk kamasszá válik, s begubózva ülne naphosszat a szobájában, vagy épp bandázna valahol valakikkel. Menjünk hát a szabadba, vagy konditerembe, járjunk úszni vagy futni, a csapatjáték még jobb, hiszen erősíti a szociális kompetenciákat is. Jó móka a tenisz, a lovaglás, de lelki békénk érdekében kipróbálhatjuk gyermekünkkel akár óvodás kortól a jógát. Valójában mindegy mi az, csak mozgás legyen. Ez olyan közös időtöltés, mely a család számára minőségi együtt töltött idő, s egészséges örömforrás.
Ajánlott és felhasznált irodalom:
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2007/tv0712/csaba.html
https://szegedma.hu/2014/07/a-sport-es-a-mentalis-egeszseg-kapcsolata
