A nyitott gondolkodásmód egy olyan pozitív tulajdonság, amely az ötletekre, érvekre irányuló fogékonyságot jelenti. Fontos tulajdonság ahhoz, hogy kritikusan közelítsünk egy-egy jelenséghez, az életünket érintő eseményhez és képesek legyünk arra, hogy különböző szempontból nézzünk rá ugyanarra a történésre.
Ha valaki nem nyitott más elképzelésekre, lehetőségekre, akkor szinte lehetetlen, hogy megismerje mindazokat a tényezőket, amelyek segíthetnek minket abban, hogy a nehéz problémákra is hatékony megoldásokat találjunk.
És legyünk őszinték: szülőként jócskán akad ilyen nehéz probléma!
Elég, ha csak gyermekeink társas beilleszkedésére gondolunk, mindazokra az új szokásokra, amik egy mai 30-as, 40-es szülőnek teljesen idegenek, vagy a digitális világban való közlekedésre, ami nyitott gondolkodás nélkül szinte megérthetetlen. Rendkívül fontos, hogy egyre gyorsabban változó világunkban kilépjünk a komfortzónánkból és figyelembe vegyünk más nézőpontokat, szempontokat is.
A mindennapi használat során a nyitott gondolkodású kifejezést gyakran szinonimaként használják arra, hogy valaki nem előítéletes, vagy toleráns. Pszichológiai szempontból a kifejezést arra használják, hogy mennyire hajlandóak az emberek más szempontokat figyelembe venni, vagy új tapasztalatokat gyűjteni.
Szülőként azért is különösen fontos, mert jócskán előfordul, hogy az olyan új dolgok, amiket olvasunk, tanulunk, nem felelnek meg azoknak a meglévő tanult mintáinknak, hiedelmeinknek, amelyek mentén felnevelkedtünk és amelyek alapján éljük a mindennapjainkat.
Ha nem sajátítjuk el a nyitott gondolkodásmódot, akkor valójában a saját fejlődésünk útjába állunk, hiszen nem leszünk képesek az új dolgok be- és elfogadására. Gondoljunk csak arra, hogy az elmúlt évtizedek év olyan elképesztő felfedezéseket hoztak számunkra a gyermekneveléssel kapcsolatban, amivel szüleink, nagyszüleink még nem rendelkeztek. Ha kizárólag azokat az elveket követjük és nem figyelünk oda az új, tudományos megállapításokra, akkor nem tudjuk azokat gyermekünk nevelésének szolgálatába állítani.
A nyitott gondolkodók mentálisan is erőssé válnak, hiszen minél több tudást, tapasztalatot sajátítasz el és fogadsz el, annál magabiztosabban állsz majd a világban, bármilyen helyzetről legyen is szó. Az új dolgok megtanulása pedig egyenesen vezet a fejlődéshez. Ráadásul a nyitott gondolkodók optimistábbak, hiszen hisznek a fejlődésben, a dolgok jobbra fordulásában.
Gondolj bele, hogy szülőként milyen sokat adhatsz gyermekednek a nyitott gondolkodásmóddal! Megtaníthatod arra, hogy fontos, hogy meghallgassa a másik érveit, a másik érzéseit, és új szempontokat engedjen be a sajátjai mellé, mondjuk egy probléma megoldása érdekében. Megtanulhatja azt is, hogy hogyan kell a másikra, a másik gondolataira irányuló nyitott kérdéseket feltenni, amivel nemcsak a nyitott gondolkodást, de a pontos, célzott fogalmazást is gyakorolhatja.
Hogyan kezdj hozzá?
Az egyik legfontosabb lépés, hogy éreztesd gyermekeddel, hogy számít a véleménye! Számít, hogy ő hogyan közelíti meg az adott kérdést, és abban az esetben is hajlandó vagy elgondolkodni rajta, ha egyébként nem értesz vele egyet.
Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne ha ott aludnál a barátodnál kisfiam, mert nagyon sok a leckéd.
A nyitott gondolkodású szülő nem zárja le itt a beszélgetést, hanem hagyja érvelni ebben a helyzetben gyermekét akár a döntés ellen. Ezzel nemcsak gyakoroltatja vele a másik érveinek elfogadását, de magát a kulturált vitát is és biztosítja arról, hogy számít a véleménye.
Anya tényleg sok a lecke, de ha Petinél közösen megcsináljuk az írásbeliket, akkor maradhatok?
Ez például egy olyan helyzet, amelyben az egymás érveire nyitott gondolkodás olyan megoldáshoz vezethet, ami mind a szülő, mind a gyerek számára elfogadható, kielégítő.
Ennek a gondolkodásnak az elsajátítása rendkívül jól jön az iskolai események, tevékenységek elfogadása kapcsán. Amikor a gyerekek iskolába mennek akkor olyan korszak kezdődik a szülők életében, amire előtte még álmukban sem gondoltak volna.
Arra ugyanis, hogy az iskola alapvetően szól majd bele a mindennapjaikba, legyen szó hétvégi közös programokról, tengernyi születésnapi zsúrról, osztálykirándulásról, osztályfőnöki órákról vagy csak a mindennapokról.
Ezek során pedig 25-30 család, 50-60 felnőtt ember egyéni látásmódja, kialakult személyisége és világlátása találkozik össze néhány négyzetméternyi osztályteremben.
Itt van csak igazán szükség a nyitott gondolkodásra!
Ahhoz, hogy megértsük, hogy miért nem akar az az 5 szülő ottalvós kirándulást másodikban, pedig a mi gyerekünk már tavaly is akart menni, vagy épp miért nézhetik meg a Harry Pottert osztályfőnöki órán, miközben az én gyerekem még nem is olvasta.
Ha képesek vagyunk a másik felé nyitottan, a megértés szándékával fordulni, akkor könnyebben jutunk át ezeken a nehézségeken és talán a megoldás is hamar megmutatja önmagát.
Ha megpróbáljuk megérteni azokat a tényezőket, amik miatt mások másként gondolnak valamit az hasznos lehet abban, hogy megtaláljuk a módját, hogyan bírjuk rá az embereket arra, hogy megváltoztassák a véleményüket.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden gondolatot be kell fogadnunk, meg kell értenünk. A nyitott gondolkodásmód azt jelenti, hogy képesek vagyunk más szempontokat figyelembe venni, és empatikusabbak lenni más emberekkel még akkor is, ha nem értünk egyet velük.
Ha többet szeretnél tudni a nyitott gondolkodásról kattints ide!
