A világon élő emberiség örök célkitűzése az idők folyamán, a vidám, sikeres, céltudatos, élményekkel gazdag élet megtapasztalása volt. Ha mélyebben belegondolunk a boldogság és a siker, önmagukban szubjektív életérzésként értelmezhetőek, hiszen mindkettő legbelsőbb vágyaink, szemlélet és gondolkodásmódunk függvényében változik. Mindenkinek valami más jelenti a boldogságot, az érzelmi jóllétet és ugyanez a sikerre is vonatkozik. Sikeresek szeretnénk lenni életünk különböző területein, azonban egyre több kutatás bizonyítja azt, hogy általános jóllétünk foka az, ami meghatározza életünk és egészségünk minőségét, azaz, ha boldogok vagyunk, akkor nagyobb valószínűséggel fogunk énhatékony, sikeres, beteljesedett életet élni. Ehhez azonban az érzelmi és társas intelligencia komponenseinek megfelelő szintű fejlettsége meghatározó jelleggel bír, akárcsak érzelmeink szabályozásának képessége, amelyeknek fejlesztésében kiemelkedő szerepet kap az oktatás.
Nem csak a kiemelkedő tanulmányi eredmények fontosak, hanem az is, hogy olyan szociálisan szenzitív generációt neveljünk, akik fejlett érzelmi és társas öntudatossággal, a másokra való odafigyelés képességével, segítő szándékkal, de legfőképpen az emberi értékeknek a birtoklásával rendelkező felnőttként találják meg a helyüket a világban.
A bolygónak nincs szüksége több sikeres emberre. A bolygónak békét hozó, gyógyító, újító, mesélő és szerető emberekre van sürgös szüksége.
fejtette ki Tendzin Gjaco, a XIV Dalai Láma.
Az önmagával és környezetével békében élő, változásokra nyitott, másokat szerető ember, aki hálával és elégedettségérzettel éli mindennapjait, talán elmondhatjuk, hogy egy boldog ember, aki elfogadással, szeretettel, empátiás odafordulással fordul környezetéhez. Azonban ehhez nekünk kell megváltoznunk, önmagunkban kell kialakítanunk bizonyos képességeket és ebben válhat segítségünkre az oktatásnak egy olyan innovatív jellegű irányzata, amely előtérbe helyezi az érzelmi nevelést, a művészetek beiktatását a pedagógiai munkába. Hiszen, miként is alakíthatnánk ki magunkban az egészséges önszeretet képességét, hogyan találhatnánk választ azokra a kérdésekre, hogy „Ki vagyok én ?”, milyen eséllyel indulhatnánk a pozitív énképünk és önbecsülésünk kialakításának irányába, ha nem az oktatás révén?
Ma már a boldog és sikeres élet kialakításához, egyre inkább szükséges az a típusú szemléletmód, miszerint hiányosságaink helyett inkább erősségeinkre összpontosítsunk, akárcsak az is, hogy figyelmünk irányultsága a kis dolgokban rejlő örömforrásokra és az élettel való megelégedettségre fókuszáljon.
Hogyan válhatunk jobbá az oktatás segítségével?
Napjaink oktatási kultúrája többnyire ismeretközlő szituációkkal szembesíti a diákokat, amely a kognitív képességek fejlesztését helyezi előtérbe, azonban egyre inkább teret kap az érzelmi és művészeti nevelés, amely a gyerekközpontú szemléletmódján keresztül a zene, a játékos önismeret, relaxáció, szerepjátékok világát tárja fel a gyerekek előtt. Ez az új pedagógiai irányzat, amely innovatív jellegű, érzelmi és társas kompetenciák fejlesztését teszi lehetővé. Ezáltal előtérbe kerülhet az érzelmi jóllét, boldogság fejlesztésének fontossága, amely egyben a siker forrása lehet.
Zene, játék, relaxáció, mint az örömérzés felkeltésének művészete az emberben
A zene és a különböző struktúrált gyakorlatok, játékok világa, köztudottan az örömszerzés mellett pihentető, gyógyító és feszültségoldó hatással bírnak, amellett, hogy jelentősen hozzájárulnak az érzelmi és társas intelligencia komponenseinek fejlődéséhez. De miben is segít dióhéjban a zene, a játék és a relaxáció ?
A ZENE
- Gyógyító hatással bír, felszabadít, segít az érzelmek megélésében, bátorít, cselekvésre késztet, de legfőképpen az érzelmi jóllét megalapozója.
- Fájdalom és szorongásoldó, közösségi érzést keltő hatása egységérzetet nyújthat.
- A zene boldoggá tesz és közelebb visz önmagunkhoz, másokhoz, gyógyít.
A JÁTÉK
- Gyógyító hatása abban nyílvánulhat meg, hogy az egykoron elszenvedett bizonyos traumatikus élményeket szimbólikus formában újrajátsszuk, amely katartikus élményt nyújthat. Feszültségek, impulzusok tudatos és nem tudatos vágyaink külvilágra való projektálását teszi lehetővé.
- Saját és mások érzelmeinek tudatosítása, felismerése és kifejezése valamint az együttműködés, empátia, elfogadás, asszertív magatartás és kommunikáció, másokra való odafigyelés képességét helyezi előtérbe.
- Proszociális viselkedés, empátianövelő hatása, hatékonyabb problémamegoldás, érzelmi szinten félelem, szorongásérzet oldása is lehetővé válik a struktúrált játékok során.
A RELAXÁCIÓ
- A test és lélek egységállapotán keresztül kiegyensúlyozott közérzetet teremt, amelynek szorongáscsökkentő hatása mellett egészségvédő jelleggel is bír.
- Fokozott éberséget, módosult tudatállapotot, figyelmi és kognitív funkciók állapotának javulásához vezethet
Mindannyiunk vágya a boldogság állapotának elérése, hiszen a siker nem feltétlenül teremt szubjektív jóllétet. Az oktatás elsődleges célkitűzése az élménydús, érzelmi jóllétet létrehozó tevékenységek bevezetése kell legyen, hiszen egyre nagyobb szüksége van a világnak olyan emberekre, akik békés, újító szellemükkel, szeretetet, elfogadást küldenek környezetüknek, ezzel együtt gyógyítva embertársaikat.
