Ki ne ismerné azt a helyzetet, amikor egy gyerek nagyon izgul, akár szavalóverseny vagy zeneiskolai vizsga előtt és azt tanácsoljuk neki, hogy vegyen egy nagy levegőt és lassan fújja ki. Majd végezze el ezt egymás után többször is egészen addig, amíg meg nem nyugszik.
A kutatások azt mutatják, hogy a „tudatos jelenlét” vagy a mindfulness javítja a memóriát, a szervezési készségeket, az olvasási és a matematikai eredményeket és emellett megadja a gyerekeknek a mérgező stressz kezeléséhez szükséges eszközöket.
Manapság az iskolás korosztályt leginkább fenyegető veszély egyértelműen a stressz és az általa okozott számtalan viselkedészavar, figyelemzavar és később beilleszkedési zavar.
A stressz rendkívül káros a gyermekek egészséges fejlődésére. Ahogyan arra Dr. Robert Block, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia volt elnöke rámutatott a „káros gyermekkori tapasztalatokkal” (ACES) - például a szegénység, a bántalmazás, a családon belüli erőszak és egyebek - „az egyetlen legnagyobb, nem kezelt közegészségügyi fenyegetés”, amely ma a nemzet előtt áll. A folyamatosan növekvő tudománycsoport, beleértve a Harvard Egyetem Gyermekfejlődési Központjának munkáját is, megállapította, hogy a mérgező stressz megakadályozhatja az egészséges fejlődést, szó szerint megváltoztathatja a gyermekek agyát, és befolyásolhatja a képességüket a különböző „utasítások” befogadásával kapcsolatosan.
Ahogyan erre a fent idézett cikk is rámutat a tudomány ma már jobban megérti a gyermekkori traumának az agy működésére gyakorolt hatását. A stresszel kapcsolatos tapasztalatok alapján elmondható, hogy agyunk harcért, menekülésért vagy lefagyásért felelős része átveszi az irányítást és blokkolja agyunk azon részét, amely összetett gondolatokat dolgoz fel, előre jelzi a következményeket és meggátolja a viselkedést.
Mi az a mindfulness?
A mindfulness angol szót magyarra általában tudatos jelenlétként vagy éber figyelemként szokták fordítani. Alapvetően arra a folyamatra utal, amikor figyelmünket szándékosan és ítélkezésmentesen a jelen pillanat tapasztalatai felé fordítjük, s a a pillanatnyilag észlelhető belső és külső tapasztalatokat tudatosítjuk.
Számtalanszor tapasztaljuk, hogy a figyelmünk elkalandozik arról, amit éppen csinálunk.
Abban segítenek a mindfulness-technikák, hogy ezt az elkalandozást észrevegyük, azután pedig visszatereljük a figyelmünket az eredeti jelenléthez.
Majd ha újra elterelődik a figyelmünk ezt újra megtegyük. Ez a tudatos jelenlét dinamikája, ami jellemzi ezt a folyamatot.
Hogyan segíthet ez a gyerekek stresszkezelésében?
A gyermekek azzal, hogy tudatosítják magukban, hogy mi történik velük, jelentősen képesek csökkenteni a stressz mérgező hatását. Megfigyelik és megtanulják szabályozni a belső világukat és azt is megtanulják, hogy hogyan függetleníthetik magukat a külső tényezőktől. Légzéstechnikák alkalmazásával jelentősen csökkenthető a stressz káros hatása.
A Momentous Intézet tanulmánya a tudatos jelenlét gyakorlatok hatását vizsgálja az óvodások önszabályozására és tanulmányi teljesítményére fókuszálva. Kimutatták, hogy azok az óvodások, akik egy éves figyelemreható tananyagot kaptak, nagyobb javulást mutattak memóriájukban, tervezési és szervezési képességükben, mint a kontrollcsoport diákjai. Az óvodában azok a gyerekek akik a tudatos jelenlét csoportjába tartoztak magasabb pontszámot értek el az átlagos szókincs és műveltségi értékelés során, mint a kontrollcsoportban lévők.
A kutatásról és a mindfulness-el kapcsolatos eredményekről bővebben:
http://mindfulnessegyesulet.hu/mi-a-mindfulness/
https://www.mindful.org/why-mindfulness-belongs-in-the-classroom/
https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/2018/11/21/semmelweis-mindfulness-kozpont/
