Vajon honnan a csudából vettük azt az elképesztő gondolatot, hogy ahhoz, hogy egy gyerek jobban viselkedjék, először azt kell elérnünk, hogy rosszabbul érezze magát? (Jane Nelsen)
A Pozitív Fegyelmezés egy olyan nevelési szemlélet, amelynek pszichológiai alapjait két pszichiáter, Alfred Adler és Rudolf Dreikurs fektette le.
Adler szentül hitte, hogy a gyerekeknek elemi szükséglete, hogy kötődjenek a környezetükben élőkhöz. Szerinte azok a gyerekek, akiknek szoros a kapcsolata a családjukkal, szeretteikkel, környezetükkel kevésbé hajlamosak a rossz viselkedésre. Ezt az elképzelést gondolta tovább Dr. Jane Nelsen, aki “Pozitív Fegyelmezés” néven fektette le az elmélet alapjait.
Dr. Jane Nelsen amerikai pszichológus, házassági, családi és gyermeknevelési tanácsadó, 7 gyermek édesanyja, aki ma már a gyermekeivel oktatja a Pozitív Fegyelmezést.
Mi hívta életre ezt az irányzatot?
Ebben az esetben nyugodtan mondhatjuk, hogy az „élet”, a megváltozott körülmények. Mert erről van szó. Gyakran halljuk és – tegyük a szívünk re a kezünket – mondjuk is, hogy „bezzeg a mi időnkben” még a gyerekek tudtak viselkedni, a szülőnek és tanárnak volt tekintélye. Ez így is van. Nagyot változott a világ! A digitalizációval olyan mennyiségű új információ ömlött az emberekre, aminek a jelentősége szinte felfoghatatlan. Pillanatok alatt érhetünk el egy TED-előadást olyan területről, amiről eddig nem is hallottunk, vagy kapcsolódhatunk be olyan neves professzorok online kurzusára, akikről eddig csak álmodtunk.
Kinyílt a világ és egyre több ismerethez, tudáshoz férünk hozzá.
Nemcsak gyerekeink változtak, hanem mi magunk változtunk és miattunk, a mi viselkedésünk miatt változtak meg a gyerekeink is. Egy szülő mindig jobbat szeretne a gyerekének, mint amit ő kapott annak idején, így a gyerekeket megpróbáljuk mindentől megóvni. Helyette elvégezni mindent, megadni mindent, hogy ő boldog legyen.
Így azonban elvesszük tőle azt az örömet, hogy maga tanuljon meg, fedezzen fel mindent a körülötte lévő világból és majd egyszer hasznos, tevékeny tagja legyen egy közösségnek.
Erre a megváltozott helyzetre ad választ a pozitív fegyelmezés.
Eszerint az irányzat szerint sem a túlzott szigor, sem a túlzott engedékenység nem alkalmas arra, hogy mindazokat a képességeket kialakítsuk a gyerekekben, amire a felnőtté válás során és felnőtt élete alatt szüksége lesz.
Kik, milyen területen alkalmazhatják?
Az élet nagyon sok területén alkalmazható technikákat tanulhatunk a pozitív neveléssel foglalkozó szakemberektől, legyünk akár szülők, pedagógusok, nevelési tanácsadók vagy gyermekvédelmi felelősök. Bárkinek hasznos lehet aki gyerekekkel, fiatalokkal dolgozik.
A legfontosabb talán, hogy megértsük és elfogadjuk, a gyerekeknek kapcsolatokra, kötődésekre van szükségük születésüktől fogva. Azok a gyerekek, akiknek megvannak ezek a kötődései, gyökerei, azok a gyerekek tudnak majd szárnyalni a mindennapokban. Ahhoz azonban, hogy ezek a kapcsolatok, ezek a fontos kötődések kialakuljanak meg kell tanulniuk a gyerekeknek az ehhez szükséges szabályok elsajátítását. Ebben segít a pozitív fegyelmezés.
Dr. Jane Nelsen meghatározása szerint a „hatékony fegyelmezés tanít”.
Mit jelent a gyakorlatban a pozitív fegyelmezés?
Olyan módszer, amelyben egyszerre érvényesül a kedvesség és a határozottság, miközben folyamatosan segítjük a gyereket abban, hogy fontosnak érezze magát és éreztessük vele, hogy mi összetartozunk. Ha a pozitív fegyelmezést alkalmazzuk, akkor tudnunk kell, hogy az hosszú távon hatékony és segít elsajátítani azokat a készségeket, amelyek az életvitelhez, a társas kapcsolatokhoz, a tolerancia, az együttműködés képességének kialakulásához elengedhetetlen. A pozitív fegyelmezés ösztönzi a gyerekeket arra, hogy felfedezzék mire képesek, és hogy használják problémamegoldó gondolkodásukat.
Kedvenc olvasmányaink, videóink a témában
http://pozitiv-fegyelmezes.hu/
Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés
