Oláh Attila professzor az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar egykori dékánja, számos könyv szerzője, a pozitív pszichológia egyik legismertebb magyarországi képviselője. Immár 5. éve vizsgálja az ún. Boldogságtérkép-kutatás keretében a magyar emberek mentális jóllétszintjét. Jelenleg is zajlik a kutatás, ami az emberek önkéntes kitöltésén alapul, ezért mindenkit arra biztatnánk, hogy szánjon rá néhány percet és járuljon hozzá Magyarország boldogságtérképének megrajzolásához.
Oláh Attila professzorral azt terveztük, hogy a kutatásról beszélgetünk, de aztán olyan érdekes összefüggésekre világított rá, hogy egy két részes beszélgetés lett belőle.
Most az első részét olvashatjátok!
Már 5. éve kutatjátok az emberek mentális jóllét-szintjét. Mit lehet levonni a kutatási eredményekből?
Ennyi év távlatából már látszanak a trendek. Olyan összefüggések, amelyek konzisztensen megjelennek az adatfelvétel során.
Ezek alapvetően azokra az együttjárásokra vonatkoznak, ahol a demográfiai tényezők és a jóllét vagy a boldogság kapcsolatát próbáltuk elemezni. (Például iskolázottság, nem, település nagyság, stb.) Ezek évek óta ugyanazt az összefüggést mutatják annak ellenére, hogy minden évben más-más embereket szólítunk meg a kutatással. A Boldogságtérkép kutatással kapcsolatosan fontos tudni, hogy ez nem longitudinális kutatás, amelynek az a lényege, hogy ugyanaz a személy válaszol a kérdésekre minden évben, hanem évenként mindig másokat érünk el a kérdőívekkel. Amikor Svédországban dolgoztam, részese lehettem egy olyan kutatásnak, amely 6. osztályos koruktól követte és mai napig is követi az emberek életét akik jelenleg a 70-nes éveik végén járnak. A felmérésben kicsit több, mint 300 ember vesz részt, és ezeknek az embereknek minden fontosabb lépéséről, az életükben bekövetkezett minden fontosabb változásról ma is tudnak a kutatók. A mi kutatásunk legalább ilyen izgalmas, csak többek között más mintavételi eljáráson alapul. Ez a mintavételi eljárás azt jelezheti, hogy egy adott földrajzi vagy közigazgatási régióban élő emberek jóllét szintje hogyan, milyen irányban változik az évek során figyelembe véve a megkérdezett személyek ún. demográfiai jellemzőit mint nem, iskolai végzettség, életkor, családi állapot stb.
Például évek óta megjelenő eredmény, hogy azok az emberek akik iskolázottabbak boldogabbnak vallják magukat függetlenül attól, hogy Magyarország mely szegletében élnek, mint a kevésbé iskolázottak. A mi kutatásunkba minden évben véletlenszerűen kerülnek be emberek és esetleges a kiválasztás. Mivel azonban ezek az emberek mindig más és más mintával reprezentálják azokat a területeket, amikről megállapítást szeretnénk tenni, így ha az eredmények konzisztensek, akkor általánosítható összefüggésekre világíthatunk rá. Magyarország lakosságának bármilyen merítését vesszük (5000 fős lakossági mintán) és abban nézzük az életkor, nem, családi állapot és egyéb demográfiai tényezőket) akkor megállapítható, hogy ezek a kapcsolatok a jóllétszintre vonatkozóan 5 éve stabilak. Ilyen például, hogy általában a nők és az iskolázottabbak mindig boldogabbnak vallják magukat, a kistelepüléseken élők boldogabbak mint a nagyvárosok lakói, a magukat jómódúnak vallók a jóllét mérő skálákon magasabb értékeket mutatnak, a kapcsolatban élők elégedettebbek az életükkel mint az egyedül élők. Ezt természetesen szakirodalmi adatok is megerősítik.
Hogyan készül és mit nyújt nekünk egy Boldogságtérkép?
Talán kicsit félrevezető az elnevezés, hiszen földrajzi vonatkozásban valóban térkép, de a Boldogságtérképet úgy készítjük, hogy boldogságszintet mérünk egy adott országon belül egy régió vagy egy város tekintetében.
Az ott élő lakosoktól megkérdezzük, hogy mennyire tartják boldognak magukat. Ebből minden évben ahhoz az eredményhez jutunk hozzá, hogy adott évben azokon a területeken mennyire boldogok az emberek. Ebben minden évben vannak azonosságok minimális és néha jelentős változások minket alapvetően a trendek érdekelnek.
Állandóan visszatérő eredmény, pl. hogy Nyugat és Közép-Dunántúlon az emberek boldogabbnak mondják magukat, mint a déli vagy a keleti országrészben, a városok lakosságának évenkénti összehasonlítása során ugyanakkor jelentős változásokat tapasztaltunk volt olyan év amikor, Szombathely, majd Tatabánya és legutóbb Székesfehérvár lakosai vallották magukat a legboldogabbnak, ezekben a városokban az adott évben valószínű olyan változások történtek amelyek pozitívan hatottak az ott élőkre.
A kérdőív amit használtok több témát érint. Milyen kérdések vonatkoznak kifejezetten a boldogságra?
Az önbevallásos alapon működő kérdőív, amit jó lenne, ha minél többen töltenének ki idén is, 1-10-ig vagy 1-6 ig terjedő önbeszámolós skálákból áll, amiben olyan kérdések vannak például, hogy mennyire elégedett az életével, mennyire tartja boldognak magát. Olyan ez, mint az ún. Cantril- létra, amely 11 fokon vezeti végig az embereket, a létra legalacsonyabb fokától a legfelsőig, a legboldogabb élethez. Kérdéseket tartalmaz a kérdőív a pozitív és negatív érzelmek arányára, a jövővel kapcsolatos pozitív elvárásokra, és rákérdezünk a jóllét különböző aspektusaira az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllétre valamint a pszichológiai immunitás szintjére is.
A beérkezett válaszokat a területi elhelyezkedés szerint csoportosítjuk és az adott területhez tartozó emberek által bevallott boldogságértéket átlagoljuk. Ez adja meg egy-egy régió, megye vagy település boldogságszintjét. Ugyanezt a módszert alkalmazzák a World Happiness Reportban is.
Az elemzés során megnézzük azt is, hogy milyen objektív adatokkal lehet összevetni az így kapott értékeket.
Például az adott régióban vagy városban mennyi az egy főre jutó GDP vagy milyen a népsűrűség, milyen az egészségben eltölthető várható élettartam, hogyan függ ez össze az emberek boldogságszintjével. Ezek már nem az emberektől származó adatok, hanem objektív számok, amelyeket szintén felhasználunk az eredmények értelmezésénél.
Miért érdemes – a puszta kutatói kíváncsiságon túl – évről-évre elkészíteni ezt a felmérést? Milyen gyakorlati haszna lehet ennek?
Az emberek boldogságszintje időről-időre változik és ha egy adott területen a lakosok boldogságszintje pozitív vagy negatív irányba mozdul el, az jelzés lehet az adott település vezetőinek is, hogy jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok.
A boldogságtérkép egy látlelet arra hívja fel a döntéshozók figyelmét, hogy tegyenek valamit az ott élők jóllétének a növelése érdekében tegyenek meg mindent, hogy az adott régióban elért gazdasági növekedést a lakossági jóllét emelésére konvertálják.
Vannak olyan befolyásoló tényezők, amik nem változtathatók meg olyan gyorsan. Ilyen például egy ország gazdasági helyzete.
Tény, hogy Magyarországon az elmúlt tíz évben nőtt a GDP és ez hozzájárult ahhoz, hogy az országok rangsorában a 110. helyről feljöttünk az 53. helyre a Cantril-létrás mérés eredményei alapján. Ugyanakkor az Európai Unió 20 legszegényebb régiói közül 4 Magyarországon található ahol jóval alacsonyabb is a lakosok boldogságszintje és itt a boldogulásra való kilátások sem javultak az elmúlt években pedig az anyagi jólét markánsan befolyásolja, hogy az emberek jólléte hogyan alakul. De nem önmaga a birtoklás révén, hanem ahhoz segíti hozzá az embereket, hogy szabadabban éljenek, a saját kezükbe vehessék az életük irányítását és olyan élményekhez jussanak hozzá, ami boldogabbá teszi őket.
Hogy mik a boldogságszint meghatározói és Magyarország hanyadik helyet foglalja el a világ országai között a boldogságszintjük szempontjából és hogy mit mutatnak a világjárvány idején felvett adatok, arról a beszélgetés 2. részében olvashattok.
Addig is töltsétek ki a kérdőívet, amihez ITT juthattok hozzá.
