Boldogságtérkép és ami mögötte van
2. rész
Oláh Attila professzor az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar egykori dékánja, számos könyv szerzője, a pozitív pszichológia egyik legismertebb magyarországi képviselője. Immár 5. éve vizsgálja az ún. Boldogságtérkép-kutatás keretében a magyar emberek mentális jóllétszintjét. Jelenleg is zajlik a kutatás, ami az emberek önkéntes kitöltésén alapul, ezért mindenkit arra biztatnánk, hogy szánjon rá néhány percet és járuljon hozzá Magyarország boldogságtérképének megrajzolásához.
Oláh Attila professzorral azt terveztük, hogy a kutatásról beszélgetünk, de aztán olyan érdekes összefüggésekre világított rá, hogy egy két részes beszélgetés lett belőle.
Az interjú első részét ITT olvashatjátok!
Melyek azok a tényezők, amelyek a boldogságszintet meghatározzák?
A tudomány válasza erre a kérdésre, hogy a kutatási eredmények szerint a biológiai tényezők 50%-ban felelősek a boldogságszintünkért. Ezek általában az örökletes tényezők, ki mit hoz magával a genetikai állományában. 10%-ban felelnek az ún. társadalmi tényezők, az életfeltételek és a szociális kapcsolatok, és 40%-ban az egyén viselkedése, beállítottsága, életszemlélete határozza meg a boldogságszintjét. Magyarán szólva nagyonis tehetünk azért, hogy boldogabbak legyünk! 40%-ban az emberek a viselkedésük révén tudnak boldogságot teremteni, fokozni a jóllétszintjüket.
Ez azt is jelenti, hogyha az egyének boldogabbak, akkor az egyének összessége, a társadalom is boldogabb közösség lesz?
Ez így van. Ahhoz, hogy társadalmi szinten nagyobb változások történjenek, ahhoz az kell, hogy olyan átfogó kormányzati döntések szülessenek, amelyek alapvetően az emberek társadalmi helyzetét és életfeltételeit javítják.
A boldogságkutatások célja az is, hogy meghatározza, hogy mi a legfontosabb indikátora egy társadalom fejlődésének. Ezt ma legtöbbször a GDP mindenkori mértékével fejezzük ki.
Pedig Robert Kennedy szavait nem szabad elfelejtenünk:
A GDP az mindent mér, csak éppen azt nem, amiért érdemes élni.
Ennél a számnál sokkal fontosabb mutató, hogy a megtermelt javakat hogyan tudják a lakosság javára fordítani.
Mert nincs közvetlen összefüggés a GDP növekedése és boldogságszint között.
Gondoljunk csak bele! Háborúkkal, fegyverek gyártásával, akár az autód összetörésével is a GDP-t növeled, de ezeknek nincs sok köze a boldogságszint emelkedéséhez. Sőt! Azok az országok működnek jól, ahol a GDP eredményeit a társadalom jólétére és jóllétére fordítják.
Jólét vagy jóllét!!! Csak egy betű a különbség, de fontos a különbségtétel.
Kimaxolni a jólétből a jóllétet az a kormányzás művészete.
Nagyon érdekes történelmi tény, hogy1972-ben egy nagyon szegény ázsiai ország, Bhután volt, aki kezdeményezte, hogy az országok jól működésének összemérésére az össznemzeti boldogságot is használjuk és ne csak a GDP-t. Bhutánt egyébként Ázsia Svájcának is nevezik. 2012-ben az ENSZ is a kezdeményezés mellé állt és ekkor indult el a World Happiness Report is, amit azóta minden évben közzétesznek.
Jelenleg Magyarország az 53. helyen áll és évek óta lineáris a fejlődés, lépegetünk előre a sorban, aminek a magyarázó tényezői között a folyamatos anyagi gyarapodás is ott van.
A boldogság szempontjából gyakran emlegetett állam Dánia – ők korábban álltak a lista élén, ma Finnország az ún. világelső, amit arra vezetnek vissza, hogy Dániában ugyan nagyon kevés a gazdag lakos, de még kevesebb a szegény.
A dánok erősen bíznak abban, hogy választott kormányaik a megtermelt javakat a lakosok jóllétére fordítják, nem tiltakoznak a magas adó miatt sem a javak egyenlő elosztását tapasztalva.
Hogyan néz ki boldogságszint szempontjából Magyarország térképe?
A Boldogságtérképpel az adott területeken élő embereknek az élettel való megelégedettségét nézzük, és eközben figyelembe kell vennünk, hogy egy közösségben, egy kulturális buborékban élő embereknek az egymással való kommunikáció és együttélés során az életszemléletük hasonlóvá kezd válni. Ezért lehet jól elkülöníteni a különböző területeket.
Ha húzunk egy képzeletbeli vonalat Pécs és Nyíregyháza között, akkor azt tapasztaljuk, hogy az 1920-as évek elején az átló alatti területen sokkal kevesebb volt az öngyilkosság, mint az átló felettin. 2002-ben a Hungary Study kutatás azt állapította meg, hogy ezen átló feletti területen sokkal gyakoribb a depresszió előfordulása a lakosság körében.
Mi 2020-ban azt találtuk a kutatásunkban, hogy sokkal boldogtalanabbak az emberek az északi vagyis az átló feletti területen, mint a délin.
Érdekes összefüggések ezek egy kutató számára, mert ezek olyan területi rögzülések, amelyek úgy tűnik évszázadokra visszamenőleg tartják magukat.
Nálunk - boldogságszint szempontjából - a Duna kettévágja az országot. Azzal hogy mi területenként is vizsgáljuk Magyarországot azt szeretnénk jelezni, hogy hol mennek jól a dolgok és hol kevésbé, és azt is igyekszünk feltárni, hogy milyen pszichológiai tényezők erősítésével lehetne ezen változtatni.
A boldogságszint ugyanis nemcsak tükrözője annak, hogy aktuálisan milyen állapotban vannak, hogyan éreznek az emberek, hanem meghatározója is annak, hogy hogyan fognak viselkedni és élni a jövőben.
Ha aktualizálni akarom ezt az összefüggést nem mindegy, hogy egy ország lakossága milyen lelkiállapotban veszi fel a kesztyűt egy járvánnyal szemben.
A boldogságnak, a boldog embereknek gazdasági haszna is lehet?
Minden bizonnyal. Ma már tudjuk, hogy nem a gazdagodás, az anyagi javak teszik boldoggá az embert, hanem a boldog emberek azok, akik lelkesebbek, termelékenyebbek és olyan világot teremtenek maguk körül, ami számukra a legjobb lesz és ezzel mások jobblétéhez is hozzájárulnak. Az eredeti, már idejét múlt felfogás szerint az életszínvonal emelésével automatikusan boldogabbak lesznek az emberek. Ma már tudjuk, hogy ez nincs így. Kiváló példa erre az USA, ahol háromszorosára nőtt a GDP, de a boldogságszint nem emelkedett. Természetesen, ahol nagyon szegények élnek, ott valóban emelkedik a jóllét szintje, a GDP növekedésével, de csak egy darabig. Amikor az emberek hozzászoknak, hogy jobban élnek, onnantól már többet kívánnak, és ha az nem teljesül a boldogságszintjük legjobb esetben is stagnál, de inkább frusztráltabbak lesznek, különösen ha látják, hogy mások jobban élnek. Az egyenlőtlenség nagyon komoly rombolója a boldogságszintjüknek.
Mit vár a 2020-2021-es kutatástól? Nyilván ez különleges időszak volt....
Nem kell jóslásokba bocsátkozni, mert a nemzetközi kutatások már elindultak. A dán Boldogságkutató Intézet és az Ipsos is közölt már méréseket, amelyeket a járvány első hullámában rögzítettek. Azt vizsgálták, hogy milyen hatása van a Covidnak a mentális egészségre és a boldogságszint változására. Két különböző metodikával dolgoztak, és - ahogyan az várható volt - azt tapasztalták, hogy a járvány negatívan hatott az érzelmi jóllét alakulására. Ugyanakkor olyan kreatív erőket szabadított fel a karantén, amelyek a mindennapi rohanásban nem tudtak felszínre törni. Miután a pozitív és negatív élmények arányával lehet az érzelmi jóllétet kifejezni, ezért azokat a szorongásokat, amiket a COVID és az egzisztenciális bizonytalanság előidéz, a kreativitásból fakadó öröm bizonyos mértékig ellensúlyozni tudja, de a szorongás és az aggodalom növekedés, ami elsősorban a hozzátartozók egészségével és a munka elvesztésével kapcsolatos félelemből származik, komolyan jelen van az életünkben.
Ha a 0-10 fokú skálán az európai országok átlagértékét összeadjuk, akkor 0,6 ponttal esett a boldogságszintje az Európában élő embereknek. Svédországban például 1,2-vel.
Az Ipsos egy 4 fokú skálát alkalmazott, és ők 1%-os visszaesést mértek az európai lakosság körében 64%-ról 63 %-ra csökkent 2020-ban azon személyek száma akik inkább vagy nagyon boldognak vallották magukat.
Magyarországon 5%-al esett vissza azoknak a száma, akik a magukat boldognak tartók csoportjába tartoznak és nőtt azoké, akik úgy nyilatkoztak, hogy ők egyáltalán nem boldogok.
A megküzdési stratégiák működtek ebben a helyzetben is?
Biztos vagyok benne, hogy összefüggést találunk a pszichológiai immunkapacitás és a COVID-fenyegetettség kapcsolatát illetően. Akiknek a pszichológiai immunkapacitása erősebb, azok kevésbé fogják a jóllétüket megrengető körülménynek felfogni a mostani helyzetet és a demográfiai adatok közül a magányosán élők boldogságszintje lesz alacsonyabb. Akik kapcsolati szinten izolálódnak, és nem érhetik el a társas kapcsolatokat, boldogtalannak érzik magukat.
Ami érdekes kutatási kérdés lesz ha lesz elég adatunk, hogy tényleg van-e lelki vakcina, ami pszichológai immunitást jelent, vagyis nem mindegy, hogy milyen lelkiállapotban érte az embert a COVID-sokk.
Ahogy a gazdaságoknak se mindegy, hogy milyen állapotban érte őket a járvány helyzet a maga következményeivel, az egyéneknek sem mindegy. A megküzdési kapacitással jobban bírók inkább meg tudják találni a stresszkezelés hatékony módjait.
Több mozgás, stresszkezelés, kreativitás, önfejlesztő tevékenységek, mások segítése. A COVID-ból adódó lehetőség például, hogy hálásak lehetünk az egésszégügyi dolgozóknak, a pedagógusoknak és mindazoknak, akik helytállnak a járványban és támogathatjuk a nehezebb körülmények között élőket. Ez paradox módon hozzájárul a saját mentális erőnk fenntartásához. Természetesen ezeket a járványtól függetlenül is javasoljuk alkalmazni.
Átalakult a gondolkodásunk is a járvány hatására?
Az Ipsos kutatásban a boldogság forrásról kérdezve az embereket 29 tényezőt sorolnak fel. Most is rákérdeztek, hogy mi a boldogság első oka, legfőbb forrása. A korábbi felmérésekben legtöbben mindig a társas kapcsolatokat említették, és most áthelyeződött a hangsúly az egészségre. Boldog vagyok, mert egészséges vagyok. A boldogság forrása ebben az időszakban úgy tűnik kitüntetetten az egészség lett.
Vegyél részt a kutatásban! Kattints ide a kérdőív kitöltéséhez!