ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja Prof. Oláh Attila irányításával, a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvány és Pozitív Pedagógia és Nevelés Program támogatásával 2021. március 20-ra a Boldogság Világnapjára a 2020. április 1. és a 2021. március 15. közötti időszakban végzett internetes vizsgálatai alapján az idén is elkészítette Magyarország Boldogságtérképét.
A részletes kutatási eredményeket ITT láthatjátok.
Most a kutatás vezetőjével, Prof. Oláh Attilával beszélgettünk arról is, hogy mit tanácsol ebben a helyzetben?
Önt, aki évek óta első kézből látja az adatokat meglepte az eredmény?
Tekintettel arra, hogy a COVID amellett, hogy komoly egészséget veszélyeztető tényező még nagyon sok területen nehezíti meg az emberek mindennapjait ezért azt lehetett várni, hogy a járványhelyzet hatására jelentősen csökken a magyar lakosság jóllét szintje. Arra számítottunk, hogy a sokféle fenyegetettség (állásvesztés, valakinek az elvesztése, iskolák bezárása, egészségügyi intézmények túlterhelődése, vállatok csődje stb.) és bizonytalanság következtében keletkező negatív élmény elsősorban az érzelmi jóllétre és a mentális egészségre hat kedvezőtlenül. Vizsgálataink ezt nem erősítették meg, sőt az meglepőnek mondható, hogy olyan területeken még javult is a jóllét szint ahol a fertőződés nagyobb arányú volt a lakosság körében (Pest megye, Budapest).
Azt értelmezhetően jelezték az eredmények, hogy a járvány un. másodlagos negatív hatásait jobban megélők körében (vállalkozók az egzisztenciális fenyegetettség miatt, a fiatalok a korlátozottságok miatt) csökkent a jóllét szint és az idős korosztályban valamint az elszigeteltségben élőknél romlott a mentális egészség szintje. Az is várható volt, hogy a középkorúak nem érezték erős fenyegetettségben magukat a vírusfertőződéstől ezzel magyarázhatjuk azt, hogy a 35-50 évesek jóllét szintje még javult is a járványhelyzet ellenére.
Figyelmeztető ugyanakkor az az eredmény, hogy a többgyermeket nevelők testi-lelki állapotának szintje jelentősen csökkent, valószínűsíthetően ezt a demográfiai csoportot terheli meg legjobban a járványhelyzet.
A pszichológiai tényezők jóllét fenntartó hatására vonatkozó hipotéziseinket a vizsgálataink egyértelműen igazolták azokban a megyékben ahol a lakosság magasabb szintű pszichológiai immunitását és pozitív orientációját jelezték a mérési eredmények ott a jóllét szint is növekedést mutatott a COVID időszakában.
A World Happiness Report szerint Magyarország maradt a 43. helyen a világrangsorban. Kutatóként hogyan magyarázza ezt az eredményt? Félig tele van a pohár vagy félig üres?
Az idei WHR adatokkal kapcsolatban két dolgot figyelembe kell venni. Az egyik egy un. technikai változás. Miután a járvány megnehezítette azt, hogy minden országban elvégezzék az adatgyűjtést így az idei WHR adatok csak 95 országból származnak nem 149-ből (mint a korábbiak). A különböző médiumokban amikor azt közölték, hogy pl. Magyarország megőrizte a 43. helyét ez azt jelenti, 95 országból áll a 43. helyen. Ezt a 43. helyet kizárólag az un. Cantril létra eredmények alapján készült rangsorban érte el Magyarország, ami 0-10 közötti skálán kérdezi meg az embereket, hogy mindent összevetve mennyire elégedettek az életükkel. Magyarország lakosainak az átlaga 2020-ban pontosan 6, 00 volt, az idei WHR adat szerint pedig 6,038 vagyis minimálisan még emelkedett is egy hajszállal de ez nem szignifikáns ugyanúgy ahogy nem szignifikáns az a csökkenés sem amit a mi boldogságtérkép kutatásunk mutat, vagyis mindkét vizsgálat azt állapította meg, hogy a jóllét (boldogság) szint 2019-2020 közötti időszakban Magyarországon stagnál.
Az idei WHR jelentés azt is megnézte, hogy a 2018-2020 között gyűjtött adatok alapján milyen a vizsgált 149 ország boldogságszint rangsora. Ebben a rangsorban Magyarország az 53. vagyis ugyanott áll mint a tavalyi rangsorolásnál. Ez tekinthető a legmegbízhatóbb rangsorolásnak, ez alapján mondhatjuk pl. azt is, hogy immár zsinórban negyedik alkalommal Finnország a legboldogabb ország a világon. Fontos arra figyelnünk, hogy a következő WHR (2022) jelentésnél az lesz a kérdés, hogy Magyarország ranghelye hogyan változik az 53. helyhez képest. Még egy adatra érdemes figyelni a 95 országra kiterjedő 2021-es jelentésből, hogy Magyarország azok között az országok között szerepel ahol pozitív irányba változott az élettel való elégedettség (60 ilyen ország van a 95-ből, köztük Ukrajna, Kína és India) a COVID időszakában.
Összegzésképpen az állapítható meg, hogy az élettel való elégedettség korábbi években világszinten tapasztalt növekedését a pandémia lelassította és csökkenést a jóllét szintben azok a mérések jeleztek amelyek az érzelmi jóllétet a megélt pozitív és negatív élmények arányát vették górcső alá.
(Ilyen pl. az Ipsos vizsgálata amely azt jelezte, hogy 64 %-ról 63 %-ra csökként a világ azon lakosainak a száma akik összességében inkább boldognak mint nem boldognak vallották magukat). Olaszországban pl. a csökkenés mértéke a magukat inkább boldognak valló lakosok körében 7% volt 2019-hez képest.
Mit tanácsol az embereknek, hogy mit tegyenek most a boldogságukért?
Miután még mindig tombol a COVID az országban, elsősorban azt javasolnám én is, amit minden nemzetközi kutatás megerősít és tanácsol, a járványterjedését megakadályozó szabályozások szigorú betartása mellett:
- Minimum fél óra (de inkább sokkal több) tartózkodás a szabadban, és napi rendszeres mozgás
- Önfejlesztő, (kreatív, művészeti ) vagy bármilyen olyan tevékenység végzése amely örömmel tölt el, amit teljes belefeledkezéssel „endorfinnal átitatott aggyal” végzünk
- Odafigyelés másokra, segítségnyújtás, adakozás.
- Meditációs gyakorlatok rendszeres végzése.
- Telefon, skype kapcsolattartás barátokkal, rokonokkal a pozitív érzelmek képi közvetítésére alkalmas eszközök használata. A beszélgetések tartalma alapvetően a pozitív élmények megosztása, az örömhozó jövőbeli tervek megbeszélése legyen.
Hasznos a médiadiéta, fontosabb az aktivitás és javasolt a horror fröccsök álhírek továbbadásának kerülése.
