Szakértői interjúk

Áramlatélmény, mint a tanári munka minőségének indikátora

2021.09.20 08.22 Írta: PPNP
áramlatélmény
önfejlesztés
pozitív gondolkodás
pozitív nevelés
pozitív pedagógia

Dr. Fűzi Beatrix mérnök, mérnöktanár, pedagógia szakos bölcsész és tanár. Neveléstudományból doktorált és kutatási témája a tanári munka minőségének vizsgálata és fejlesztése volt. Kidolgozott egy módszert, amellyel 2010 óta végzi közoktatásban és felsőoktatásban dolgozó tanárok mentorálását. A módszer működését és hatásait pedig kutatja. A Budapesti Gazdaság Egyetem Kutatási Szolgáltató Irodájának vezetője. Elkötelezett híve a tanárok mentori támogatásának, amelyet a Tanárképzők Szövetsége Mentor Szakosztályának elnökeként is képvisel.

Mit árul el a tanári munkáról az áramlatélmény?

Mentorként dolgozom tanárokkal és kutatom is, hogy a személyre szabott támogatás mennyire eredményes. Ennek nagyon fontos része, hogy sok órát látogatok, vagyis megfigyelem a pedagógusokat a diákjaikkal végzett közös munka közben. Így nem csak felmérem azt, hogy a tanár és diákjai mennyire kerülnek flowba egy adott órán, hanem magam is szerzek erről tapasztalatot.

Meséljen nekünk a tanári munka minőségének és ennek részeként az áramlatélmény kutatásáról!

Amióta kapcsolatba kerültem a tanítással és az iskola világával mindig az az alapkérdés foglalkoztatott, hogy mi az oka annak, hogy valaki egy elit iskolában, motivált diákok között sem érzi, hogy ki tudna teljesedni, más pedig nehéz körülmények, nehézségekkel küzdő gyerekek között is tud szárnyalni.

foto

Vajon miből fakadnak ezek a különbségek és mitől függ a tanítás színvonala? Ez egy soktényezős egyenlet. Amikor egy tanárról gondolkodunk, akkor azt látjuk, hogy számos réteg és dimenzió keveredik egymással. Ráadásul minden tanár működése egyedi. Sajátosan jellemző az is, hogy miként hat más emberekre, ez esetben a diákjaira: kognitív eszközökkel vagy a tudásával nyűgöz le, esetleg a személyisége, értékrendje vonzó, vagy éppen az elfogadásával, az érzelmeken keresztül teremt kontaktust. Érdemes számításba venni, amikor a tanári munka minőségéről gondolkodunk, hogy sok úgynevezett „puha”, vagyis nehezen mérhető tényező játszik szerepet. Ezek sokakat elriasztanak ennek a területnek a vizsgálatától annak ellenére, hogy rendelkezésre állnak a vizsgálati módszerek, de ezek bevonódást, komolyabb érzelmi és időbeli ráfordítást kívánnak a kutatóktól is.

A puha tényezők között vannak a tanári hatásgyakorlás misztikusnak tartott, varázslatos elemei, kihívást jelent feltárni ezeknek a tanári munka minőségével való kapcsolatát.

Felmerül, hogy vajon jó tanárnak, jó pedagógusnak születni kell-e és mennyi a tanulható része?

Úgy vélem, vannak olyan adottságok, amelyek sokat segítenek, ha az ember rendelkezik velük, hiszen a tanteremben a személyiségünk részeit is aktívan használjuk. Ilyen többek között a moralitás, az elfogadás. És természetesen van számos tanulható, tanulandó elem is. A személyiségében hordozott és a tanult elemekből kell harmonikus tanári szerep-értelmezést létrehoznia minden egyes tanárnak.

Van még egy érdekes elem: vajon, ha valaki egy adott közegben jó tanárnak számít, akkor ez más közegekben igaz lehet-e?

Vagyis, ha átmegy egy másik iskolatípusba, vagy másik életkori csoportot kezd tanítani, vagy esetleg egy olyan tárgyat, ami nem a szíve csücske, akkor is jó tanár marad-e? Kutatásaink szerint a tanári munka minősége kapcsolatban van azzal, hogy sikerül-e az adott közegben harmóniát teremteni, így fontos az, hogy a számára jó helyen legyen a pedagógus.

foto1

Azt gondolom, hogy bár sokféle tényező lehet befolyással arra, hogy milyen színvonalú a tanári tevékenység, mégis csak kevés indikátort érdemes meghatározni e színvonal vizsgálatára. Lényeges, hogy mindenki karaktere egyéni módon bontakozhasson ki, hogy pedagógusként ne legyen beszorítva pl. egy módszertani elvárásrendszerbe, hanem úgy tudjon tanítani és jelen lenni a tanteremben, ahogy neki és a diákjainak a legjobb.

Így alakult ki a kutatásaim során az a három alapvető indikátor, ami együttesen jelzi a tanári munka színvonalát.

1./ Az elfogadó kapcsolat megteremtése. Kutatásaink szerint a sikeres együttműködéshez, eredményességhez legalább tárgyilagos kapcsolat szükséges tanár és diákok között és ezt fokozza, ha kölcsönösen pozitív kapcsolat alakul ki. Ma már rengeteg szakirodalom szól arról, hogy a pozitív kapcsolat egyfajta hidat jelent a részvevők között, amelyen át lehet vinni információt és nevelési hatást.

2./ Közös cél(ok) elérése – eredményesség. Ez lehet az, hogy a diákok tudását eljuttatjuk A-ból B-be, emeljük a gyerekek neveltségi szintjét, de sok minden lehet, amit eredményként tarthatunk számon. A tanári munka központi eleme: pozitív fejlődési cél(oka)t, konstruktív együttműködési folyamat eredményeként elérni a tanítványainkkal.

3./ Mindez olyan légkörben történjék, amitől nem kell elmenekülni, amitől nem kell rettegni, hanem jó érzés ott lenni diákként is, tanárként is. Itt kapcsolódunk majd az áramlatélmény jelenségéhez.

Ezekből az indikátorokból jól látszik az, hogy amikor a tanári munka minőségéről gondolkodunk, akkor nem elég a jelenséget egy nézőpontból nézni vagy egy tényező alapján megállapítani.

Tehát ahhoz, hogy egy tanárról meg tudjuk mondani, hogy hatékony-e a tanteremben, mindenképpen kellenek a diákok is és jó, hogy ha van egy külső megfigyelő is, mondjuk a mentor. Mindig kíváncsi vagyok, hogy a diákok milyennek látják egy tanárral való közös munkájukat, maga a tanár hogyan értékeli ezt és én külső megfigyelőként is ott vagyok, hogy érzékeljem mi történik a közös tevékenységben, ami miatt harmonikus, vagy esetleg döcögős az együttműködés, tanulás-tanítás.

Végezetül az egyéni karakter működése, kiteljesedése, egyensúlyának megtartása kulcstényező.

A legtöbb nagyszerű tanár kissé excentrikus. Szó sincs arról, hogy tökéletesen kiérlelt személyiségek lennének a legjobb tanárok, ilyen is van persze, de a legtöbbjüknek van egy kis furcsasága, valami kis „bogara”, akár gyengesége, amivel együtt érdekes, szerethető figura a diákok számára. Ezek a karakterjegyek meghatározóak abban, hogy hatással tudjanak lenni. A tanárok mentori támogatásának célja nem valamilyen külső idea, elvárás elérése, hanem az eredményes tantermi munkához szükséges egyensúly, az egyéni karakterrel harmonizáló tanári szerepértelmezés kialakításának, visszaállításának segítése.

A beszélgetést a flow és az indikátorok kapcsolatával folytatjuk hamarosan!

Szülőként, vagy pedagógusként
szeretnél tenni a  gyerekek mentális
egészségének
megőrzéséért?

Mask Group 4@2x

Iratkozz fel hírlevelünkre, és kérd ingyenes kiadványunkat / minikurzusunkat!

Group 534@2x