A hála, mint életérzés sokáig nem szerepelt központi témaként sem a köztudatban, sem a szakirodalomban, legfőképp vallásos szövegekben és rítusokon belül találkozhattunk annak fogalmával. Ha a pozitív pszichológiában ismert karaktererősségek Peterson és Seligman – féle osztályozását vizsgáljuk, a hála, mint érzés a transzcendencia erénycsoportba tartozik, ami szerint a hála fő jellemzője, hogy összekapcsol minket valami rajtunk kívülállóval vagy nálunk hatalmasabbal, legyen az épp egy másik ember, Isten vagy épp az univerzum. A hála ilyen értelemben meghatározza hitrendszerünk mértékét, tudatosságunk szintjét, hitünket. A hála spirituális jellege ezen a szinten is megnyilvánul, amely nemcsak személyiségvonás, hanem személyes erősség is az ember pszichés konstruktumában. A hála tulajdonképpen egyfajta életszemlélet, amely által életünk pozitív aspektusainak felismerését és fokozottabb értékelését helyezzük előtérbe, ugyanakkor egyfajta érzelmi állapot és talán morális jellegű érzelem is, amely idővel stabil személyiségvonássá alakulhat.
Ahogy azt prof. dr. Sonja Lyubomirsky nemzetközi boldogságkutató is kihangsúlyozta, a hála az egyik leghatékonyabb boldogságfokozó technika. Bár gyakorlása és életérzésként való elsajátítása nem könnyű feladat, megvalósítása mégsem lehetetlen.
Mikor vagyunk hálásak ?
Ha egyszerű hétköznapi példaként tekintünk a hála jelenségére, akkor, amikor a „nincs” helyett megjelenik a „van”, amikor a jelen pillanat áldásaira, bőségeire összpontosítunk. Amikor a hiányosságok helyett a jelen pillanat apró örömeire fókuszálunk és mindez elégedettséggel és jólléttel tölt el bennünket.
Melanie Klein (1957), híres pszichoanalitikus megfogalmazásában, a hála, mint fejlődési eredmény, emocionális érettség, a jóság megbecsülése önmagunkban és másokban jelenik meg. Eszerint egy bizonyos érzelmi, morális, tudatossági szint lehetővé teszi, hogy felfedezzük másokban és egyben önmagunkban is a jót és mindez elégedettséget, boldogságot és büszkeségérzetet kelt saját lelkivilágukban és társas kapcsolatainkban.
A hála, mint érzés kapcsolatban áll testi – lelki és mentális egészségünk minőségével is. Számos jótékony hatása egyre közismertebbé válik a pozitív pszichológia kutatási eredményeinek kapcsán :
- Egyre gyakoribb átélése, együtt jár a negatív érzelmek szintjének alacsony fokával, azaz eloszlatja az olyan negatív emociók gyakoriságát, mint a keserűség, irigység, féltékenység, magány, a rosszkedvet és az aggodalmaskodást.
- Negatívan korrelál a depressziós tünetek megjelenésének gyakoriságával.
- Segíti a negatív életeseményekből származó traumákkal való megküzdés hatékonyságát.
- Növeli a pszichés jóllét, a pszichopatológiák gyakoriságának csökkenését, a társas kapcsolatok hatékonyságát és a megküzdési készségeket.
- Növeli az élettel való megelégedettség érzését, feszültségoldó, önbecsülést, önértékelést növelő hatása közismert.
- Javítja az alvás szubjektív minőségét, csökkenti a betegségtudatot és a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát.
- Jótékony hatása van az immunrendszer működésére csökkentve az észlelt stressz nagyságát és az egészségre gyakorolt hatását.
- Pozitív érzelmeket kelt, ilyen az öröm, az elégedettség, büszkeség, izgalom stb.
- Növeli a munkavégzés hatékonyságát, az iskolai teljesítményt és csökkenti a burnout veszélyét.
A hála számos előnnyel jár, hiszen általa hatékonyabban átélhetjük az élet adta lehetőségeket és örömöket, de általa segítőkészebbé, nyitottabbá és barátságosabbá válhatunk.
Megtanít örülni annak, ami van, elégedettségérzetet kelt, proszociális vonásokat, empatikus készséget, megbocsátásra való képességet fejleszt bennünk. A hála által jobb emberré válhatunk önmagunk és a környezetünk számára is.
Milyen módszerekkel fejleszthetjük ? Mit alkalmazzunk, ha a hála készségét szeretnénk erősíteni önmagunkban ?
- Vezessünk hálanaplót, akár minden nap végén, feljegyezve mindazokat az eseményeket, történéseket, amelyek hálaérzettel töltöttek el aznap.
- Gyűjtsünk apró örömöket, majd készítsünk hálalistát.
- Ajándékozzuk meg szeretteinket hálakuponnal (szeretetkuponnal), éreztetve velük, hogy miért vagyunk hálásak, hogy szeretjük őket és ajánljuk fel mi is segítségünket.
- Készítsünk, írjunk hálalevelet annak a személynek, akivel szemben hálát érzünk és adjuk át neki.
- Gyűjtsük össze hálaforrásainkat, készítsünk hálaleltárt!
A hála egy életérzés, az élethez való egyfajta viszonyulásmód, de egyben egy lehetőség arra, hogy jobb emberré váljunk úgy önmagunk, mint mások számára.
A hála derűsebbé teszi a mindennapjainkat, fokozza egészségünk és boldogságunk szintjét. A negatív érzések, mint a szomorúság, a vágyódás, magány, elégedetlenség és hiányérzet megsemmisül a hála ölelésében egyben megnyitva lelkünket a világra és embertársaink irányába.
A hála megnyit, barátságossá, együttérzővé és megbocsátásra alkalmassá tesz minden emberi lelket.
Közel visz embertársainkhoz, önmagunkhoz és talán egy felsőbbrendű erőhöz is, ami által megnyílvánulhat a szeretet.
FELHASZNÁLT IRODALOM :
Bagdi B., Prof. Dr. Bagdy E., Dobrova Z. (2017), Boldogságóra – Kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek, 6 – 10 éveseknek. Személyiségfejlesztő foglalkozások a pozitív pszichológia eszközeivel, Mental Focus Kiadó, Budapest.
Nagy B.M., (2013), A hála pszichológiája, Mentálhigiéné és pszichoszomatika 14 (2013) 2, 139 – 165, DOI : 101556 / Mental.14.2013.2.3., Akadémiai Kiadó, Budapest.
