Ebben a helyzetben az értő figyelem adása különösen fontos a gyerekeknek. Hadd beszélhessék ki magukból félelmeiket, aggodalmaikat, akár családi történeteiket! Ezek meghallgatásával, egy biztonságot nyújtó légkör kialakításával csökkenhet bennünk a szorongás.
Azonban ne tartsuk fent tartósan ezt az állapotot, azaz a bizonytalanság, tanácstalanság, aggodalom és szorongás érzésében elmerülés helyett tegyünk meg lehetőleg mindet azért, hogy pozitív és reményteli pillanatokhoz és órákhoz juttassuk a gyerekeket – és saját magunkat is.
Ehhez rendelkezésre állnak olyan témakörök a Boldogságórák témáiban, amelyek kifejezetten meg tudják támogatni a kritikus helyzettel való szembenézést és a túlélést. A Boldogságórák összes témaköre célzottan, a helyzethez igazítva tud támaszt és lelki muníciót adni szülőknek, pedagógusoknak és egyéb segítőknek az óvodákban és iskolákban.
Tragikus élethelyzetekben és krízisben különösen támadhat az a benyomásunk, hogy az emberi lelket végső soron az őt körülvevő világ kényszerűen és egyértelműen meghatározza, sőt törvényszerűen alakítja. Van valami, amire azonban minden egyes percben van ráhatásunk, ahol dönthetünk, amin keresztül nem kell magunkat kiszolgáltatnunk ezen befolyásoknak. Viktor Frankl, bécsi orvos és pszichológus így ír … mégis mondj igent az életre! című könyvében (Frankl, 2010, 102.):
hogy a koncentrációs táborban az embertől mindent el lehet venni, csak egyet nem: az emberi szabadságnak azt az utolsó maradékát, hogy az adott körülményekhez így vagy úgy viszonyuljon. És igenis van választási lehetősége!
Az egyik út, amire Viktor Frankl vagy George Kohrieser túsztárgyaló és még sokan mások rájöttek, sőt bizonyítottak az az, hogy a lelki vagy akár fizikai túszejtettségünkből az egyik legfontosabb kivezető út a lelki tartásunk visszaállítása. A bizonytalanság elviselhetetlenségének sűrűjében is van olyan módszer, amely segít ezt a tartást megadni. A latin finis szónak két jelentése van: egyszerre jelenti a véget és a célt. Az az ember azonban, akinek nincs módja látni életének végét, arra sem képes, hogy olyan célt tűzzön ki maga elé, amiért érdemes élnie. Többé nem képes jövőre irányuló életet élni, mint ahogyan ez normális körülmények között magától értetődő.
Alapvetően nem kérdőjelezzük meg, hogy holnap is lesz nap számunkra, de krízishelyzetben – és az elmúlt pandémia ideje szintén ide sorolható – kitesszük ezeket a kérdőjeleket. Ha pedig nem tudunk megnyugtató vagy legalább reményteli módon felelni rájuk, akkor a belső életünk hanyatlásnak indul. Éppen ezért fontos, hogy létünket újra képesek legyünk a jövő felé irányítani, hogy újra elérendő célokat lássunk magunk előtt. A jövőbe vetett hit és optimizmus ebben az esetben kézen fogva kell járjon a célok kitűzésével. Pedagógusként ez lehetőséget ad arra is, hogy még jobban bevonódjunk a gyerekekkel végzett alkotói és beszélgetőkörben zajló folyamatokba, hogy mi magunk is megnyíljunk előttük és megerősítsük a diákokat önmagunkban.
A magatartásnak, a személyes példaadásnak mindig közvetlenebb és nagyobb a hatása, mint a beszédnek. Olykor azonban a szó sem marad hatástalan és a jó cselekedetek ilyen szinten is „megtérülnek”, a jóllét hírvivői lehetnek.
A szervezet ellenálló képessége nemcsak a testmozgás és az egészséges életmód következtében tud erős maradni, hanem a kedélyállapot időről időre történő karbantartásával is. Van, aki most még tud és van vagy lesz, akinek majd újból meg kell tanulnia örömet átélni. Az apró örömök kifejezésre juttatása és észrevétele különös „lélekápoló” és az elme összpontosító erejét igénybevevő.
A társas kapcsolatok ápolása alapvetően járulnak hozzá a háborús helyzettel, a bizonytalansággal és kétségbeeséssel való megküzdéshez. Az összefogás, a szeretettartályok feltöltése, a bensőségesség megteremtése talán most túlmutat a kimeneti követelmények, jegyek és prioritások újragondolásában és átértelmezésében.
Sok stratégia létezik, amellyel az évek folyamán hónapról hónapra is megkínáltunk Benneteket, a pandémia elején pedig a szülőket is a Jobb Veled a Világ Otthon projektünkkel. Most minden hónap témája összeérhet és célzottan, gazdagon és még tudatosabban fordíthatjátok épülésetekre. Talán soha eddig nem volt ennyire világos, hogy a jóllét-elemek, a boldogságfokozó technikák nem egyszerűen hozzáadnak valamicskét egy-egy naphoz, hanem túlélő készletek, az életrevalóság stratégiái.
