Egy Boldogságóra képzés megvalósulásának története
Nem kellene sok, hogy minden kisgyerek érzelmi biztonságban, elfogadó és derűs légkörben érezze magát az oktatási intézményben. Nem kellene sok, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas oktatásban és nevelésben. Nem kellene sok, hiszen minden tenni akaró pedagógus vágya, hogy mindezt elérje, és létezik egy olyan élménypedagógiai módszertan, mely vezérfonalat, szakmai hátteret és gyakorlati útmutatót ad a boldogságra való nevelésben, de általában a halmozottan hátrányos területekre támogatás formájában tud csak eljutni.
2023. április 3-4-5-én Nagyhódoson ingyenes Boldogságóra továbbképzést szervezett a Jobb Veled a Világ Alapítvány a MAGNET bank támogatásával. A képzést Krakkó Adolfné tartotta, és a Nagyhódosi Közösségi Színtér adott helyet a 3 napos eseménynek. Összesen 17 boldog pedagógus vett részt a Boldogságóra Oktatási Program akkreditált képzésén, akik ezekből a környező településekből érkeztek: Jánd, Rozsály, Tarpa, Cégénybányád, Méhtelek, Kisar, Nábrád, Fehérgyarmat, Kispalád. Krakkó Adolfné így ír a nem mindennapi eseményről:
"Nagyon HÁLÁS voltam ennek a csoportnak is, hiszen a hirdetés után talán egy hét sem telt el és már össze is állt a csapat! Elszántságukat bizonyította, hogy a jelzett időpont húsvét nagyhetére esett, és még ez sem tántorította el őket. A 17 fő résztvevő szinte mindegyike más-más településről érkezett. Az intézmény fenntartók között szerepelt egyházi, önkormányzati és állami is. Közös pont volt, hogy valamennyien hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak. A hátrányos helyzetű gyermekek nevelése- oktatása integráltan folyik. Ezeknek a pedagógusoknak alapból elsődleges, kiemelt feladata – hogy az intézménybe érkező, eltérő körülmények közül jött gyermekek érzelmi biztonságban, meleg-elfogadó, derűs légkörben érezzék magukat, és minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas oktatásban-nevelésben. Ezt az adott intézmények Pedagógiai Programja is kiemelt alapelvként fogalmazza meg.
Minden tenni akaró pedagógus vágya, hogy az órái, foglalkozásai élménygazdagok legyenek, és a gyermekek abban örömmel, aktívan vegyenek részt. „Ez a fajta” pedagógus pedig folyamatosan keresi az alternatívákat, hogyan tudna még hatékonyabb lenni tevékenysége során, hogyan tudna hozzájárulni a gyermekek sokoldalú személyiség fejlesztéséhez? - így kapva-kaptak a Boldogságóra továbbképzés lehetőségén - természetesen az sem volt mellékes, hogy ehhez most támogatással jutottak hozzá! Elmondásuk alapján elsősorban nem a kreditpontra volt szükségük, hanem: egy vezérfonalra, jó gyakorlatokra, szakmai, módszertani kitekintésre, kapcsolati hálóra.
Minden képzés során fel szoktam idézni József Attila alábbi sorait.
„Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magamat és akkor derűs a szívem, ha munkámban játékot fedezek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől” (József Attila)
Ezzel mintegy buzdítva őket, hogy engedjék el magukat erre a három napra -maguk is önfeledt játszani tudó és akaró gyerekek legyenek. Fantasztikus csoport légkör alakult ki fokról fokra – játszani és játszva tanulni akartak. A másnap reggeli nyitó beszélgetőkör alkalmával többen mondták el, hogy alig vártak, hogy újra itt legyenek, együtt legyünk.
Témáról témára haladva örömmel tapasztaltam, hogy egyre többen fogalmazták meg, hogy munkájuk során ezek a technikák, módszerek jó mintául szolgálnak majd például a türelmes-elfogadó attitűd, a fokozott törődés, az egyénhez igazított elvárások, önkontroll, önismeret erősítéséhez, sokoldalú önkifejezés lehetőségének kialakításához, mélyítéséhez. Megerősítést kaptak abban a felmerült kérdésben, hogy nem követnek el szentségtörést, ha a már bevált módszereket a tanított tantárgyaik során is alkalmazzák, ”merjenek formabontóak lenni”. – mint ahogy azt a Holt költők társasága című film rövid részlete is sugallta.” Biztassák a gyermekeket arra, hogy ”keressék meg saját hangjukat”. Merjenek kilógni a sorból és érjék el álmaikat. Ezek a pedagógusok szó szerint a szívüket és lelküket is beletették ebbe a három napba. Biztos vagyok benne, hogy ennek a gyerekek körében is meg lesz a hozadéka, ezután máshogy állnak a dolgokhoz majd”.
A záródolgozatok átküldése során az egyik résztvevő ezt írta a reflexiójában:
„Tényleg nagyon fontos, hogy ne csak mondjuk, hanem tegyünk is érte és el is higgyük, hogy igen is Jobb Velünk a Világ!
És így összegezte az együtt töltött három napot:
„Soha nem éreztem még ennyire a testem, a lelkem, az elmém finom összhangját- ez a program egy varázslatos zene!”
Ezúton is köszönjük a támogatást a MagnetBanknak, hogy a pedagógus kollegáknak lehetőségük nyílt elsajátítani a pozitív pszichológia kutatási eredményeire épített élménypedagógiai módszertant. Kívánjuk nekik, hogy használják kiegészítőként az óvodai vagy iskolai munkájukhoz, hogy a hagyományos tudásmegosztást összhangba hozzák az életben szükséges személyes és szociális kompetenciák fejlesztésével. Az összhang, ahogy azt Krakkó Adolfné is említette, megvolt. A tanulócsoportokban is ilyen lelkes és szeretetteljes további munkát kívánunk!
