A boldogság iránytűje

Van valami, amit tudsz rólam, valami igazán személyes dolog, és van valami, amit én is tudok rólad, és ez szorosan összekapcsol bennünket. Ez pedig nem más, minthogy Te is meg én is boldogok akarunk lenni, akárcsak mindenki más ezen a földön. Biztos sok mindenben különbözünk egymástól, de ebben mindannyian hasonlítunk: a boldogságot keressük az életünkben, és szeretnénk elkerülni a szenvedést. De ha a boldogság olyasvalami, ami meghatározza az egész életünket és annak minőségét, akkor miért van mégis annyi boldogtalan ember a világon? Nem lenne jó, ha lenne fogalmunk róla, hogy kell azt elérni, vagy még pontosabban fogalmazva, hogyan kellene rá törekedni? Valószínűleg azért szenvedünk olyan sokat, mert bár keressük a boldogságot, mégis mintha a hátunkat fordítanánk neki. El akarjuk kerülni a szenvedést, mégis olyan, mintha egyenesen feléje rohannánk.

Valószínűleg senki nem kel fel reggel azzal, hogy bárcsak egész nap szenvedhetnék! Eszerint valahogyan – akár tudatosan, akár nem, akár közvetlenül, akár közvetve, akár rövid vagy hosszú távon, bármit teszünk, remélünk, bármiről álmodozunk – az kapcsolatban van egy mélyről jövő, átható jóllét és boldogság iránti vággyal. Ahogy Pascal is megmondta, még aki fel is akasztja magát, az is a szenvedés megszüntetésére törekszik – csak nem találja más módját.

(Matthieu Richard)

Bár egyre több szakirodalom lát napvilágot a boldogság témájával kapcsolatban, mégis csak nagyon kevesen tudják azt, hogyan teremthetnének több boldogságot az életükben, hogyan csökkenthetnék a negativitást, és mindehhez hogyan fogjanak hozzá.

Szeretném, ha elgondolkodnál a következőn: mi kell ahhoz, hogy boldog légy?

Talán több pénz?
Nagyobb ház?
Egy új kapcsolat?
Egy új munkahely?
Több idő?
Esetleg saját gyermek?
Csinosabb, vonzóbb test?
Ha fiatalabb lennél?

A legtöbb ember a külső változásoktól reméli, hogy majd boldogabb lesz, de az a helyzet, hogy kutatások igazolják, hogy a külső dolgok, amelyektől nagy változást várunk az életünkben, pusztán csak kis változást hozhatnak. Vajon miért? Mert a boldogságot inkább az ember tudatának állapota határozza meg, semmint a külső körülmények. Miközben a külső dolgok megszerzésére törekszünk, figyelmen kívül hagyjuk azokat a forrásokat, amelyek valódi boldogságunkat és lelki jóllétünket táplálják. Végezzünk el egy gyors felmérést! Daniel Gilbert pszichológus példájával élve gondolkodj el a két különböző jövőn! Próbáld meg elképzelni, és arra kérlek, döntsd el, melyiket választanád: nyerni a lottón, mondjuk 100 milliárd forintot, vagy paraplégiásnak lenni. A paraplégia az alsó végtagok bénulását jelenti, mely leggyakrabban a gerincvelő károsodása, ill. olykor a környéki idegek sérülése miatt következhet be. Nagy valószínűséggel úgy érzed, nem szükséges átgondolnod, a válasz egyértelműen a 100 milliárd forintra esik. Ugye?

Pedig vannak olyan adatok, amelyek azt mutatják meg, mennyire boldog ez a két embercsoport egy évvel a lábak bénulása után és egy évvel a lottónyeremény után. Bármennyire is hihetetlen, de a nyertesek és a paraplégiások egyformán elégedettek az életükkel a történtek után egy évvel.

Hidd el, ha a pénz boldogítana, akkor minden gazdag ember boldog lenne. De ez nagyon nincs így.

„A pénz nem boldogít” régi mondás valóságalapja immár tudományosan is bebizonyosodott, mégis sokan első helyen említik az anyagiak szerepét a boldogság hátterében. Kimutatták, hogy a jövedelemnek kevés köze van a boldogsághoz (Ahuvia, 2008).

Elég csak néhány hírességre gondolnunk, akik híresek voltak és gazdagok, mégis öngyilkosok lettek. A világon folyamatosan nő az öngyilkosságok száma, ráadásul egy 2017-es jelentés szerint az Európai Unióban Magyarországon a legrosszabb a helyzet. A létezésünk alapvetően könnyebb az élet minden területét vizsgálva, ennek ellenére az emberek kétségbeesettek, depressziósak, egyedül érzik magukat és egyfajta üresség gyötri őket.

A kutatások azt erősítik meg, hogy a boldogságunk szempontjából a belső feltételeknek erősebbnek kell lenniük, mint a külsőnek. Persze a külső is fontos, és élje meg az ember, élvezze azokat, de azt nem szabad elfelejtenünk, hogy ami belső tapasztalattá fordítja le a külvilág dolgait, az az elmében történik. Tehát amikor azt kérdezzük magunktól, hogyan táplálhatjuk a boldogság feltételeit, akkor arról kell beszélnünk, hogyan táplálhatjuk a belső feltételeket, amelyek a külső világunkhoz való viszonyunkban segítenek megteremteni a boldogság élményét.

Pozitivity-banner-fokusz-vilagoskek-1200x628

Íme, a boldogságod iránytűje

Martin Seligman, a világhírű pszichológus szerint, aki a boldogság megteremtésének feltételeit kutatja, elemeire kell bontanunk a boldogságot ahhoz, hogy közelebb kerülhessünk hozzá, mert az több összetevőből áll. A Seligman-féle pozitív lelki egészség, vagy más megfogalmazásban jóllét (wellbeing) elmélet szerint a boldogságnak 5 összetevője van, és azok a legboldogabbak és legelégedettebbek az életükkel, akik ezeknek az összetevőknek a legmagasabb fokát élik át. A boldog élet 5 összetevője:

a pozitív érzelem
az elmélyülés egy tevékenységben
az értékes élet
a pozitív kapcsolatok
a sikerélmény.

Ezt hívják PERMA modellnek, ami az öt elem angol kezdőbetűiből áll össze: positive emotion, engagement, positive relationships, meaning és accomplishment.

1. Pozitív érzelem

A boldog élet első eleme a pozitív érzelem. Ez az az élet, amelyben annyi pozitív érzelem van jelen, amennyi csak lehet, továbbá az a képesség is, amely ezt erősíti. Azaz a képesség arra, hogy növelni tudjuk a pozitív érzelmek mennyiségét az életünkben, és csökkenteni a negatívat. Ez a boldog élet alapja.

2. Elmélyülés egy tevékenységben

Ezt hívjuk flow állapotnak, mely olyan állapot, amelynek során teljesen elmerülsz abban, amit éppen csinálsz, amitől örömmel töltődsz fel, és újra és újra szeretnéd átélni, megtapasztalni. Flow állapotban megfeledkezünk magunkról, az időről, a gondokról. Olyan sajátos élményt keltenek, amelyek kiemelkednek a mindennapi tapasztalataink közül. Csíkszentmihályi Mihály magyar származású pszichológus, a flow-élmény koncepciójának megalkotója szerint bármilyen tevékenység okozhat olyan különleges élményt, ami egyszerre vált ki sikerességet és megelégedettséget, és kíván belemerülést és koncentrációt. Tipikusan ilyen érzéseket kiváltó tevékenység lehet a sportolás, a munkába való belemerülés, egy beszélgetés, bármilyen művészeti tevékenység, mint az éneklés, rajzolás, táncolás. Ilyen érzések járnak át akkor is, amikor szerelmesek vagyunk, de megtapasztalhatunk flow-élményt a gyermekünkkel való játszás közben vagy főzés közben is akár.

Az én életem átalakulása a pozitív érzelmek tudatos fejlesztésével kezdődött, majd fokozatosan bekapcsolódott a flow-élmény úgy, hogy észre sem vettem. Nem tudtam, hogy ez az, csak azt tudtam, hogy jó benne lenni, mert közben úgy éreztem, megszűnik az idő, feltöltődöm és vágyom rá, hogy újra megtapasztaljam. Amikor könyvet írok, énekelek, koncertet vagy előadást tartok, de akkor is, amikor meditálok, úgy érzem, valamilyen áramlat magával ragad, és teljesen elmerülök, feloldódom benne.

Ez a két elem vezetett el ahhoz, hogy értelmet találjak az életemben.

3. Értelemmel teli élet

Kell, hogy legyen valami, ami egy önmagunkon túlmutató célra irányítja az energiánkat. Ez a boldogság legmagasabb megnyilvánulási formája. De nehogy azt gondold, hogy ez valami elérhetetlen, megfoghatatlan, túlmisztifikált összetevő lenne. Nagyon is gyakorlatias. Arról szól, hogy az erősségeinket, a képességeinket használjuk és hasznosítjuk, és egy nálunk magasabb cél szolgálatába állítjuk. „Óh, hát nincs bennem semmi különleges!” – gondolják sokan. Az életünk értelmének a megtalálása nem arról szól, hogy valami nagy dolgot kellene megvalósítanunk, hanem arról, hogy mindannyian rendelkezünk azokkal a képességekkel, amelyekkel jobbá tudjuk tenni ezt a világot. Készítettek egyszer egy felmérést iskolában dolgozó takarítónőkkel. A csoport egyik része úgy értékelte a munkáját, hogy annak nincs semmi értelme, mert ahogy kitakarítanak, a gyerekek máris összekoszolják azt. Ahol rendet raknak, ott hamarosan újra rendetlenség lesz. Ezek a takarítónők semmi értéket, értelmet nem láttak abban a tevékenységben, amit csináltak. Ezzel szemben a másik csoport úgy gondolta, hogy munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulók a lehető legjobb, legtisztább környezetben tanulhassanak, fejlődhessenek. Ők úgy élték meg, fontos és értékes a munkájuk, van értelme az életüknek, valamit hozzá tudnak adni ahhoz, hogy jobb legyen a tanulóknak a világa. Martin Seligman szerint a jelentésteli élet a másokhoz való kapcsolódásból és az önmagunkon túlmutató szolgálatból fakad. Érdemes önvizsgálatot tartanod, hogy Te hol tudod felfedezni az értelmet az életedben.

Ha a boldogságszintedet szeretnéd növelni, ezen összetevők mentén kezdj hozzá.

4. Pozitív kapcsolatok

„Kevés jó dolog van, ami magányos jellegű.” – írja Martin Seligman a Flourish – Élj boldogan! című könyvében. Kivétel nélkül mindig, amikor leírhatatlan örömöt érzünk, mély értelmét érezzük az életünknek, büszkék vagyunk egy eredményünkre, mások jelenlétében érezzük. Kutatók azt javasolják, hogy inkább élményekre költsük a pénzünket, amelyhez szükség van társakra, mint tárgyakra. Mert a tartós boldogság fenntartásához a pozitív kapcsolatok nagyon nagy százalékban járulnak hozzá.

5. Sikerélmény

A sikerélmény, a teljesítmény vagy pozitív végeredmény nem más, mint egy folyamat végén jelentkező beteljesülés. A sikerélmény tulajdonképpen a céljaink elérésének a végterméke, ami mindig a munka, vagy valamilyen tevékenység után jelentkezik. A sikerélmény értelmet ad minden elvégzett feladatnak, és elengedhetetlen a boldogságunk megteremtésében. Ott, ahol egyik elem sincs jelen, az az élet üres. Vagyis olyankor érezzük üresnek és értelmetlennek az életünket, amikor ezek az összetevők nagyon alacsony szinten vannak. Ha tartós boldogságra, ha autentikus boldogságra vágyunk, mind az öt elemmel foglalkoznunk kell. Ők jelentik számunkra a boldogság forrását. Ők jelentik számodra a boldogság iránytűjét.