Bizonyára mindenki találkozott már Csíkszentmihályi Mihály nevével, aki magyar származású Széchenyi díjas professzorként, pszichológusként hosszú ideje az Amerikai Egyesült Államokban él és dolgozik.
1944-ben tulajdonképpen az utolsó vonatra szállt fel a családjával a nyugati pályaudvaron és kerültek ki Fiumébe, ahol az édesapja munkát vállalt és itt töltötte Csíkszentmihályi Mihály a gyerekkorát. Majd újabb munkavállalás miatt Svájcba költözött a család, ahol az ifjú Csíkszentmihályi valami elfoglaltságot keresett magának, és mivel mozira nem volt pénze, így a helyi újságban talált hirdetés hatására elment egy előadásra, amiben valaki repülő csészealjakról beszélt.
Ez a valaki Carl Gustav Jung volt, a méltán híres analitikus pszichológus, aki a kollektív és személyes tudattalan működéséről értekezett közönségének. Ez volt az első találkozás, ami közelebb vitte Csíkszentmihályit a pszichológia tudományához. El is határozta, hogy ebben a témában képezni fogja magát, és így került a chicagói egyetemre, ahol később doktorált. Ebben a disszertációban a kreatív emberek élményvilágát vizsgálta meg interjú-módszerrel: különböző kérdéseket tett fel nekik arra vonatkozóan, hogy hogyan is élik meg ők az alkotás folyamatát és azt vette észre, hogy van egy nagyon jellemző kifejezés, amit az interjúalanyok gyakran beleszőnek a válaszaikba.
Ez pedig a flow-élmény. Azt az élményt nevezték így, amikor csak „ráülnek” a feladat által keltett hullámra, és az viszi őket. Ilyenkor semmi más nem számít, csak az, ami előttük van.
Ekkor kezdett el azzal a kérdéssel foglalkozni, hogyha ennyire megragadhatóvá válik egy élmény-aspektus, amit nevezzünk innentől „flow-élménynek”, akkor azt is megnézhetjük, hogy mi az, ami szükséges ahhoz, hogy ez az állapot létrejöjjön. Milyen dimenziói vannak? Hogyan érezzük magunkat, amikor kilépünk az élménycsatornából?
A ’60-as évekre tehető, amikor a flow első gondolata megszületett Csíkszentmihályi Mihály fejében, és onnantól a teljes életművének nagy részét ennek szentelte és szenteli.
Mi is az a flow vagy áramlatélmény?
A flow egy szubjektív állapot, amibe mindenki maga kerül bele.
Akkor jön létre, ha a személy belemerül egy számára kihívást jelentő tevékenységbe. Mindegyikünknek vannak olyan aktivitásaink, tevékenységeink, amik izgalmasak számunkra, amik kihívást jelentenek, és amikhez elég kompetensek is vagyunk, hogy teljesítsük.
Ezek lesznek a mi flow-élményt indukáló aktivitásaink.
Ez pedig – mivel szubjektív élményről van szó – természetesen egyénenként változó lehet.
Hogyan is vált népszerűvé a flow-élmény?
A ’90-es évek rendkívül fontos volt a flow élmény népszerűsítése szempontjából, hiszen ekkor írta meg Csíkszentmihályi a nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő könyvet az áramlat élményről, ami természetesen tudományos megalapozottsággal bírt, de közérthető volt mindenki számára. A könyv megállapításait több politikus is magáévá tette és népszerűsítette, többek között Bill Clinton és Tony Blair is, még a beszédeikbe is beleszőtték a flow-állapot fontosságát. Ezután egyre többen tűzték zászlajukra és próbálták elősegíteni, hogy minél többször kerüljünk ebbe az állapotba. Népszerűsége abban is keresendő, hogy valójában ez egy nagyon hétköznapi élmény, bárki meg tudja tapasztalni.
Ráadásul nem arról szól, hogy egy stabil „flow-képességgel” születtünk és onnantól kezdve ez jellemző ránk, hanem a hajlam mellett ez fejleszthető, formálható. Ezért, ha célul tűzzük ki a minél gyakoribb flow-élmény átélését, akkor erre minden lehetőségünk megvan.
Elérkeztünk a kétezres évekhez, ami kulcsfontosságú a flow-élmény tanulmányozása szempontjából, mert megszületik a pozitív pszichológia, ami egy olyan pszichológiai irányzat, amelynek az a célja, hogy ne csak a patológiákra, a gyengeségekre fókuszáljunk, hanem nézzük meg azt is, hogy mik azok a tényezők, amik az egyén fejlődését, virágzását vagy akár növekedését tudják szolgálni.
Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály álltak ennek a mozgalomnak az élére, ők dolgozták ki a pozitív pszichológia alapelveit. Nagyon fontos kutatótársként csatlakozott hozzájuk Christopher Peterson is, aki az erősségek és erények kutatásával méltán nagy hírű társa volt Martin Seligmannek.
Miután megszületett a pozitív pszichológia irányzata, megsokszorozódtak a flow-élménnyel kapcsolatos kutatások. A kutatóknak sikerült differenciálniuk a flow élmény feltételeit és kísérőjelenségeit.
Mik a flow-élmény feltételei?
Ahhoz, hogy be tudjunk lépni a flow-csatornába 3 dolog szükséges:
- Álljon előttünk egy tiszta cél.
- Rendelkezzünk magas szintű kompetenciával abban a tevékenységben, ami előttünk áll.
- Kellő kihívást biztosítson számunkra a feladat.
Hogy mit jelent ez részletesen és milyen egyéb tudományos megállapítások, eredmények állnak rendelkezésünkre a flow-élménnyel kapcsolatban azt meghallgathatjátok Dr. Magyaródi Tímea előadásában a Boldogság Világnapján rendezendő online konferenciánkon.
