Egy gyermek számára az oktatás minőségét meghatározó legfontosabb tényező a pedagógus. Lehet bármilyen felszerelt, szép és gondozott az iskola, hogyha az ott tanító tanárok nem szerettetik meg a gyerekekkel a tanulást, az ismeretek szerzését.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy az egyik legnehezebb, legösszetettebb munka manapság pedagógusnak lenni.
Egy jó pedagógusnak nemcsak a saját tantárgyát, az azzal kapcsolatos tantervet kell kiválóan ismernie, de lelkes, odaadó hozzáállás nélkül nem ér majd el célt az osztályban. Nem is beszélve arról, hogy mindemellett képben kell lennie a fiatalok jelenlegi életével is annak érdekében, hogy megfelelő, pozitív fegyelmezési eszközöket alkalmazzon az órákon. Talán ilyen legendás tanárok nem tanítanak minden iskolában minden évfolyamon, mégis, egy baráti társaságban, vagy egy nagyobb közösségben előbb-utóbb előkerülnek a fiatal korunkat idéző történetek és benne a róluk szóló anekdoták, a mondataik, amiket a mai napig őrizzünk magunkban és ki tudja ezek a mondatok hányszor tereltek már minket a jó irányba életünk során. Ugye abban mind megegyezhetünk, hogy minden igazán boldog és sikeres ember életében volt egy pedagógus, aki élete egy fontos pillanatában mellette volt és ráterelte a helyes útra.
Sokan a mai napig emlegetjük a gimnáziumi tanáraink nagy mondásait vagy azokat a mondásokat, amikről ők maguk nem is tudták, hogy milyen fontos üzenetek voltak egy gyereknek, egy fiatalnak. Megkérdeztünk néhány gyereket, hogy szerintük ki a „Nagy Tanár”. Érdekes válaszok születtek:
Szigorú, de következetes. Van tekintélye a gyerekek előtt.
Fordulhatok hozzá mindenfélével.
Elmagyarázza az anyagot.
Igazságos.
Megbízom benne.
Milyen kifejező mondatok ezek!
Vegyük most sorra, hogy mik lehetnek a nagyszerű tanárok jellemzői:
Nagy elvárással rendelkezik a diákok és önmaga felé
Talán furcsa épp ezzel kezdeni, de minden híresztelés ellenére a jó tanár nem alacsony, hanem éppen ellenkezőleg, magas elvárást támaszt a diákjaival szemben. Biztos abban, hogy mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az esetleg rosszabbul teljesítő diákot is motiválttá tudja tenni, ezért (sem) hajlandó lemondani a magas követelményről. A gyerekek nem szeretik az engedékeny pedagógust. Élnek és talán visszaélnek vele, de szeretni azt szeretik, aki motivál, következetes és nagy szaktudású. A nagyszerű tanárok mesterei a tantárgyuknak. Szaktudással rendelkeznek az általuk tanított tantárgyakban, és időt töltenek azzal is, hogy folyamatosan új ismereteket szerezzenek. Lelkesen mutatják be az anyagot, szinte éhséget okoznak diákjaikban, hogy többet akarjanak megtudni önállóan is.
Igazságos és következetes
A kiváló tanárok nagyon határozott elvekkel és célokkal rendelkeznek, megtervezett óráik után a diákok azt érzik, hogy információval, élettapasztalattal gazdagodtak, és nem távoztak üres kézzel. Rendkívül fontos az igazságosság és a következetesség az osztályzásban is. A jó pedagógus felkészült és szervezett és a magánéleti problémáit nem engedi be a tanórákra.
Azok a pedagógusok, akik nem tudják kizárni a külvilágot a munkahelyükről következetlenek, érthetetlenek lesznek a diákok számára, mert a diáknak nincs lehetősége megkérdezni a tanártól, hogy „Ugye most nem ránk haragszik, hanem valaki másra, aki feldühítette reggel?” Gondoljunk csak bele! Ugyanez történik egy munkahelyen is, ahová a dolgozók minden nap behurcolják az otthoni gondokat. Ki szereti azt a főnököt, aki indokolatlanul kiabál és kritizálja a munkát, miközben pontosan tudja mindenki, hogy nem a munkavállalókkal, hanem leginkább vele van a baj....?!
Együttműködő, gondolkodásra ösztönző
A legendás pedagógusok bevonják a hallgatókat a tanítás folyamatába, arra késztetik őket, hogy különféle módokon vizsgálják meg a felmerülő kérdéseket. A hatékony tanárok a megtanítandó tényeket csupán kiindulópontként kezelik és számos egyéb, érdekes kérdést tesznek fel a gyerekeknek az adott tananyaggal kapcsolatban. Miért pont így történt? Milyen hatása lehetett ennek? Mi következhet ebből?
Gyakran tesznek fel kérdéseket, ezzel is élővé téve az órát és mindeközben folyamatosan figyelve, hogy a gyerekek ott vannak-e lélekben is az órán. Egyik fontos célja, hogy elérje, hogy ne csak ő tegyen fel kérdéseket, hanem a gyerekek is elkezdjenek gondolkodni, érvelni, vitatkozni az adott tananyaggal kapcsolatban. Minden tantárgy esetében elérhető ez a hozzáállás, a kérdés csak az, hogy a pedagógus elég felkészült-e a saját szakterületéből és hajlandó-e színesíteni a tananyagot? Egy kémiaórán is beiktatható egy érdekes kísérlet, akár egy történet az aranycsinálásról vagy valamely híres kémikus baklövéseiről, hogy a gyerekek azt is megtanulják, hogy számos kudarcon keresztül vezet az út a sikerhez.
Motivál
Ez talán az a tulajdonság, mely nem elsősorban felkészültség, szaktudás, hanem vele született képesség. A jó tanár képes megtalálni minden gyerek számára azt, hogy mi hat rá, mi viszi előre az úton. Van, aki híres és gazdag szeretne lenni, van aki csak a b osztályba járó gyönyörű lányt szeretné elkápráztatni, más azért indul el a versenyen, hogy az apukájának bizonyítson, megint más egészen másért. De mindenki motiválható valahogyan. A „nagy” pedagógus a mindennapos munkába megpróbálja bevonni az egész osztályt és nem hagyja, hogy néhány felkészültebb, bátrabb tanuló uralja az osztályt és az órákat.
Személyes kapcsolatos alakít ki a diákokkal
A nagyszerű tanárok nem csak egy osztályként, közösségként tekint a gyerekekre, hanem szoros kapcsolatot alakítanak ki tanítványaikkal, és megmutatják, hogy törődnek velük mint egyes emberekkel.
A nagyszerű tanár tudja, hogy nincs olyan, hogy „nem szeretek bemenni a 4a-ba, mert olyan fegyelmezetlenek.” Tudja, hogy ott van Marci és Piros és Liza és Gréta, akik matekban nagyon jók és ott vannak a magyarosok, és akik angol versenyeket nyernek és ismeri az egyes gyerekek erősségeit. Gondoljunk csak bele, mennyire esik nekünk, felnőtteknek is rosszul, ha csak azzal a közösséggel azonosítanak, ahol dolgozunk. Természetesen mi nem felelünk minden egyes kolléga közösséghez és a munkához való hozzáállásáért. Mi pedig legalább választhatunk, hogy oda megyünk-e dolgozni vagy maradunk-e ott. A gyerekek 6 évesen bekerülnek egy közösségbe, ahol ha szerencséjük van, csak kevés olyan gyerek van, akiknek más az élethez, a tanuláshoz való hozzáállásuk, mint nekik. De ha nincs, akkor ez a rossz közösség végigkíséri őket hat évig biztosan. A jó tanár ebben a helyzetben is megtalálja azt, hogyan figyeljen oda az egyénre a közösség mellett. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező tanárok az oktatás végét követően is bent maradnak az iskolában, és elérhetővé teszik magukat a rájuk szoruló diákok és szülők számára. Részt vesznek az egész iskolára kiterjedő bizottságokban és tevékenységekben, elkötelezettséget mutatnak az iskola iránt.
Gyakran kommunikál a szülőkkel
A nagyszerű tanárok tudják, hogy a gyermek nevelése, képzése, tanítása nem lehet csak a pedagógus vagy csak a szülő feladata.
Kettőjük odaadó munkája kell ahhoz, hogy a gyermek megtalálja majd a helyét a felnőtt társadalomban és boldog, kiegyensúlyozotott életet élhessen. A „nagy” tanár éppen ezért gyakran kommunikálnak a szülőkkel. Mostanában digitális felületeken vagy egyéb írásos beszámolókon keresztül tájékoztatják a szülőket és kéri ki a véleményüket egy-egy adott problémával vagy éppen eredménnyel kapcsolatban. Nem haboznak megemelni a telefont, hogy felhívják a szülőket, ha aggódnak egy diák miatt, de akkor sem, ha a diák valamiért komoly dicséretet érdemel. Berögzült reakciója egy szülőnek, hogyha megcsörren a telefonja és az iskolából hívják, hogy valami probléma van a gyerekkel.
Pedig az iskolában nemcsak akkor kellene hívásnak érkeznie, ha baj van, hanem legalább ennyiszer akkor is, ha a gyermek erősségeiről akarja tájékoztatni a pedagógus a szülőt.
Mert ezek a visszajelzések talán még fontosabbak is.
