Taní - tani

Boldogító erősségek – mesék gyerekektől – óvodás korosztály

2023.04.13 14.57 Írta: PPNP
erősségek
erősségközpontú oktatási program
pozitív gondolkodás
pozitív nevelés
pozitív pedagógia
pozitív pszichológia
pozitív szülő

Katica csoport: A torzonborz szörnyeteg

Egyszer volt hol nem volt egyszer egy rengeteg nagy erdő. Ennek az erdőnek a legsűrűbb, legsötétebb részén lakott a gonosz, torzonborz szörnyeteg, aki elrabolta a király világszép leányát. A torzonborz szörnyeteg nagyon furmányos volt, mert magához láncolta a királykisasszonyt egy láthatatlan tündér hajszállal, amit eddig még soha egyetlen királyfi sem tudott elvágni. a szomszédságban lakott a csillagszermű királyfi, aki egyet gondolt és elindult a királykisasszony kiszabadítására. Az utazáshoz fel is húzta a hétmérföldes csizmáját, nyakába akasztotta a világjáró tarisznyáját és el is indult hetedhét országon keresztül. Ment, ment egész nap, meg sem állt, s estére elérkezett egy vízeséshez, ahol egy kidőlt-bedőlt falú kulipintyó állt.   Óvatosan benézett az ablakon és meglátott egy vénséges vén öregasszonyt, amint éppen tüzet akart gyújtani, de sehogy sem sikerült neki. A királyfi bekopogtatott, illedelmesen köszönt.

-   Adj isten öreganyám! Hagyja azt a tüzet, majd és begyújtom kendnek!

Az öregasszony hálásan tekintett a királyfira, aki egykettőre be is gyújtotta tüzet. Erre az öregasszony így szól: - jaj, édes fiam! köszönöm, hogy segítettél én rajtam! Jó tett helyébe jót várj, én is segítek neked, mert tudom mi járatban vagy errefelé! Éppen ezért adok neked valamit! Itt egy rákolló, de nem akármilyen rákolló ez! ezzel bármit el tudsz vágni! fogd is és járj szerencsével! A királyfi kezébe vette az ajándékot, megköszönte és útnak eredt a sűrű erdő felé.

Már késő estére járt, mikor a bozontos szörnyeteg házához ért. Gondolta, hogy a szörnyeteg alszik, mert csak úgy rezegtek az ablakok a horkolás hangjától. Óvatosan belopakodott, hát az alvó szörnyeteg mellett ott üldögélt a szomorú királykisasszony. A királyfi elővette a rákollót, körbe vágta a királylány derekán a láthatatlan hajszálat, azzal oda is kötözte a gonosz torzonborzost az ágyához, nehogy másnak is árthasson. Ölbe kapta a meglepődött királykisasszonyt és a hétmérföldes csizmájával hipp-hopp otthon is termett.

Még aznap megtartották az esküvőt, és azóta is boldogan élnek ha meg nem haltak.

EKOP_banner_v1_1140x150

Maci csoport: Hamburger és palacsinta

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy kislány, akit Piroskának hívtak. Azért nevezték el így, mert piros volt a ruhája, cipője és a kendője is. Egy napon édesanyja palacsintát sütött, és hamburgert is készített.

Azt mondta az anyukája Piroskának:

- Kislányom! Vigyél ebből a sok finomságból nagymamának, biztosan örül majd neki!

- Nagyon szívesen, már indulok is!- mondta Piroska.

Kiskosárkáját telerakta a finom ételekkel, és útnak indult az erdő szélére, ahol nagymama lakott.

Ahogy, ment mendegélt, énekelgetett út közben. Egyszer csak egy kis fecske szállt a vállára.

Azt mondta Piroskának a fecske:.

- Kérlek, segíts rajtam Piroska! Nagyon éhes vagyok, sehol sem találok eleséget. Kérlek, adj nekem a kosárkádból egy kis elemózsiát!

- Szívesen megkínállak, jut neked is belőle!

Elővett egy palacsintát, és a hamburgerből is tört egy darabkát a madárkának.

- Egyél jó étvággyal!- mondta neki.

Amikor a kisfecske jól lakott, megköszönte az ételt:

- Jó tett helyébe, jót várj!

A tollai alól egy kis dobozkát vett ki, amelyből varázsport szórt Piroska lába elé. Lássatok csodát! Egy hintó termett ott, ami elé három bárányka volt befogva.

- Így sokkal hamarabb odaérhetsz a nagymamádhoz!- szólt a fecske és tovább repült.

Piroska folytatta az útját a nagymamához a gyönyörű hintóval. Bíztatta a bárányokat:

- Minél gyorsabban báránykáim, nagymama már nagyon vár! Három szép madár repült felette, kísérte őket.

Egyszer csak egy kardot látott meg a hintóban. Ez vajon hogy került ide?- gondolkodott el.

 

Eszébe jutott valami_- Itt ez a sok finom eleség, jut belőle a kismadárkáknak is. A karddal felszeletelte a maradék palacsintát, hamburgert, és megetette a madarakat vele.

Ahogy belenézett a kosarába egy kicsit elszomorodott, mert már üres volt.

- Most mit adjak a nagymamának?- pityeredett el. De nem sokáig szomorkodott, mert a kismadarak teleszedték erdei gyümölcsökkel a kiskosarat. Ezt vitte a nagymamának, aki nagyon megörült unokájának és az édes gyümölcsöknek is. Együtt falatoztak egy jót belőle.

Itt a mese vége, fuss el véle!

EKOP_banner_v1_1140x150

Napsugár csoport: PRÜCÖK és FRICI a két kisegér…

Éldegélt a szigeten két szürke kisegér, PRÜCÖK, és FRICI. Egyet gondoltak a pálmafák árnyékában pihengetve, pocolgatva… neki indulnak a Nagyvilágba!

Mentek mendegéltek: átkeltek a sivatagon. Még az Óperenciás tengeren is átrágcsálták magukat, mígnem találkoztak az aranyhallal. Az aranyhal szerencsét kívánt a két kisegérnek, hogy ilyen bátrak és nekivágnak a nagyvilágnak. PRÜCÖKNEK és FRICINEK- egy picuri batyut ajándékozott az aranyhal, amiben hamubasült illatos pogácsák sorakoztak. Mentek mendegéltek, közben vígan énekeltek: Talpam alatt homok, és víz…erős vagyok, mint a csilíz!!! A távolban egyszer csak lám lám , megláttak egy hatalmas bányát, nooo gondolták itt megpihennek egy éjszakára, majd folytatják világjáró útjukat. Nem igazán volt jó ötlet a bányában való menedék, mielőtt bevackolták volna magukat a bánya rengetegébe… a kisegerek valami erőszakos csikorgásra lettek figyelmesek! Prücök?( szólt az egyik kisegér ) Frici?( szólt a másik kisegér ), sötét van! vacogok! fázom! fussunk innen árkon bokron! Futáááás! Nem vagyok csilíz! Nem vagyok csilíz! Futottak, suhantak, a kisegerek, már majd kiiperedtek félelmükben, fáratságukban, mígnem megláttak egy fogadót. Tanakodtak bizony a bánya mustra után térjenek e be a fogadóba. Fáztak is, korgott a pocakjuk is, álmosak is lettek hirtelen. Összeszedték a maradék bátorságukat, és betértek a fogadóba. Óh jajj! Volt csodálkozás! Amikor Prücök és Frici meglátták a fogadóst! A korgó gyomrú sárkány volt az! Nem volt mit tenni, beljebb merészkedtek a fogadóba, közel a sárkány gyomrához! A sárkány így szólt: nem sütlek meg, nem eszlek meg titeket, hogy ha segítettek rajtam. A sárkány elmesélte a két kisegérnek, hogy egy gonosz boszorka elvarázsolta, s több ezer éve a fogadó rabja, ha a korgó gyomrát valaki csillapítja, megszünik az átok róla! Prücök és Frici meglepődtek, és meg is könnyebültek, tanakodtak, mitévők legyenek. Megvaaaan! A hamuba sült illatos pogácsa! Amit az aranyhaltól kaptak útravalónak! Az összes hamuban sült illatos pogácsa a sárkány gyomrában landoltak. Volt nagy öröm és boldogság! A sárkány cserébe hátára vette Prücköt és Fricit, s szárnyaltak hegyen völgyön, erdőn , mezőn át, szívárványon, puha felhő paplanokon , folytatták világjáró útjukat. Ha te is világjáró szeretnél lenni…

Légy BÁTOR!!! Ne habozz!

EKOP_banner_v1_1140x150

Nyuszi csoport: A jószívű Farkas meséje

Egyszer volt hol nem volt az Óperenciás tengeren is túl, ahol a kis kurta farkú malac túr, volt egyszer egy rengeteg nagyerdő. Ebben az erdőben, pontosabban az erdő közepében élt a kedves és jóravaló Farkas koma. Egy napsütéses őszi napon, ahogyan azt minden reggel tenni szokta, felébredt és nyugodtan elfogyasztotta a reggelijét. A nyugalma azonban nem tartott sokáig, mivel a naptárjára pillantva felfedezte, hogy a legjobb barátjának, a Rókának a születésnapja, éppen azon a napon van. - Oh, jaj! Teljesen elfelejtettem. Most mitévő legyek? Jaj, jaj, szegény fejem! Ahogyan így morfondírozott magában, remek ötlete támadt. - Kedves barátomnak szülinapi mulatságot rendezek!

Gyorsan-gyorsan! Meg kell hívnom mindenkit! Irány az erdő! Farkas kománk nagy sietségében észre sem vette tüskés barátját, aki a télire való otthonát csinosítgatta a nagy hideg előtt. Nagy tenyeres-talpas mancsai megakadtak a Süni tüskéiben és hatalmasat esett az őszi avarban. Méregbe gurult erre a Farkas és csúnya átkokat szórt kis barátjára. - Te, te! Senkiházi! Te Isten csapása!

Tüskés szörnyeteg! A kis süni nagyon elszomorodott, hiszen semmiről sem tehetett. Bánatában sírva fakadt és elbandukolt az erdő sűrűjébe. Ordas koma nem tudta miért, de nagyon elszégyellte magát és már sajnálta, hogy ilyen csúnyán beszélt. Majd eszébe jutott, hogy mit is tanult az erdei óvodában arról, hogy ha rosszat teszünk, bocsánatot kell kérnünk. Igen ám! De most fontos dolga van! Mulatságot kell szerveznie, hogyan fogja meghívni a barátait? Ekkor valami furcsa hangot hallott a fa tetejéről. Felnézett és látta, hogy egy kismadár az, aki a fa ágai közül azt dalolta:

-     Buta voltál Farkas koma! Csúnyát mondtál barátodra! Minden rosszat jóvá tehetsz, ha egy dolgot sosem feledsz! Az ölelés varázslat. A megbocsátás bűvös módja!

Amint ezt meghallotta a Farkas, nem tétovázott tovább. Elindult, hogy megkeresse a Sünikét. Útja során összetalálkozott az összes barátjával. A Medvével, a Mókussal, az Őzikével és a Bagollyal. Elmesélte nekik, hogy mi járatban van és a kis tüskést keresi, de sajnos eddig még sehol sem találta.

- Egyet se búsulj komám!- mondta a Medve. Majd mi segítünk neked. Annak a nagy odvas fának a tövében találod a Süni, a mulatságot pedig csak bízd ránk. A Farkas úgy tett, ahogy a Medve tanácsolta és csakhamar rátalált a szomorú barátjára.

- Drága komám! Nagyon sajnálom, hogy csúnyán beszéltem és megbántottalak!- kezdte szégyenkezve a Farkas, de be sem tudta fejezni mondandóját, a Sünike megölelte őt. A szomorúságuk elillant és együtt indultak el az erdő közepére, hogy meglepjék Róka komát. Ő persze semmit sem sejtett, de nagyon megörült barátai meglepetésének.

Ha a mulatság véget nem ért volna, az én mesém is tovább tartott volna.

EKOP_banner_v1_1140x150

Pillangó csoport: A szerencsés királylány

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, aki elszeretett volna menni egy igazi bálba, ahol hercegek, meg királyfik is vannak, akiknek csillogó korona van a fejükön.

Nem volt báli ruhája sem, ezért minden pénzét erre gyűjtögette, amit egy befőttösüvegben tartott egy ládában.

Egyszer, ahogy a seprűvel takarította az udvart, meglátta, hogy az üstben, amibe a levest szokták főzni, valami csillogó van. Az egy varázspálca volt meg egy csodalámpa. Arra gondolt, hogy kipróbálja…

Egyszer csak, ahogy a varázspálcával megérintette a csodalámpást, azt mondta: Abraka-dabra, legyen sok pénzem, kincsem, báli ruhám!

Abban a pillanatban az üst helyén egy teli kincsesláda lett.

Megvette a legszebbruhát magának, adott a kincsből testvéreinek, szüleinekis.

Itt a vége, fuss el véle!

 

EKOP_banner_v1_1140x150

Tulipán csoport: A szerencsés király

Egyszer volt, hol nem volt, a falu szélén volt egy Zengő Erdő. Ebben az

erdőben volt egy kastély. Ebben a kastélyban élt egy király, akinek volt 6 gyönyörű szép leánya, Nyuszika, Katica, Pillangó, Napsugár, Tulipán és Macika királykisasszony.

A király minden reggel a varázs tükörje segítségével megnézte, hogy a lányai hogyan változnak át tündérré. Ilyenkor gyönyörködött tündér lányaiban, akikért mindennap hálás lehetett.

Ez a mesebeli király nagyon szerencsés volt, hiszen amikor a Nap felkelt, az erdőszéli kunyhóból az öreg anyóka minden reggel finomabbnál finomabb reggelivel érkezett a kastélyba. Ilyenkor a tündérlányok az öreg anyókát

leültették a tükör elé, megfésülték a haját, elkészítették a sminkjét, aki mindezek után szép fiatal királynővé változott.

Egy szerencsés napon a király megkérte az átváltozott anyóka kezét, feleségül vette. A király, a királynővel, a hat gyönyörű tündér király lánnyal és az udvari néppel hétországra szóló lakodalmat csaptak és még máig is élnek, ha meg nem haltak. Itt a vége szaladj véle!

 

Szülőként, vagy pedagógusként
szeretnél tenni a  gyerekek mentális
egészségének
megőrzéséért?

Mask Group 4@2x

Iratkozz fel hírlevelünkre, és kérd ingyenes kiadványunkat / minikurzusunkat!

Group 534@2x