Hogyan kezdjük a sportolást gyerekkorban?
A sport egészség, öröm, a mentális jóllétünk egyik fontos forrása. Sokat halljuk, hogy nem lehet elég korán kezdeni. De mégis mikor? Hogyan kezdjük és hogyan folytassuk úgy, hogy a gyerekeink számára a mindennapok fontos része legyen a sportolás.
Mikor kezdjük?
A legjobb, ha már óvodáskorban együtt sportol a család. Ebben az esetben is érvényes, hogy a gyerekek utánzással tanulnak, így ha kicsi korukktól kezdve azt látják, hogy a szüleik sportolnak, akkor ezt a mintát követik majd és válik később a mindennapjaik részévé.
Tipikus hiba például a szülőktől, ha azt gondolják, hogy „majd sportol az iskolában lévő szakkörökön” vagy az óvodában szervezett „edzéseken”. Ahelyett, hogy szervezett keretek közé szorítjuk a kicsi gyerekeket és arra kötelezzük, hogy újabb és újabb szabályokat kövessenek, hagyjuk inkább, hogy a családi program, a családi összetartás része legyen a sport, és ezen keresztül szeresse meg a gyerek a mindennapi mozgást. Mennyivel nagyobb öröm, ha apával futok még egy kört, vagy anyával bringázom még egy órát, mintha az oviban, az önfeledt udvari játék helyett a teremben kell elsajátítani egy olyan mozgásformát, ami teljesen idegen attól, ahogyan egyébként mozgunk. Persze megfér a kettő egymás mellett, de ne higgyük, hogy a szervezett sport kiváltja a családi együttlétet és a családi mintát.
A 3-4 évesek már magabiztosan járnak, futnak, akár már rollereznek, kismotoroznak is és ezekkel a járgányokkal mennek oviba. Ebben a korban a családi levegőzés már semmiképp sem merülhet ki a padon való ücsörgésben. Mozogjuk a gyerekekkel minél többet mi is! Ez nemcsak a gyerek mozgáskoordinációjának, kitartásának, mentális egészségének tesz jót, de a szülők mentális jóllétére is nagyon jó hatással van.
Mit válasszunk?
Iskolaérett korára, amikor már szociálisan érett, tud csapatban dolgozni és gondolkozni, az edző utasításait megérti és követni is képes, akkor lehet érett arra, hogy valamelyik szervezett formában sportoljon. Ekkor azonban joggal merül fel a kérdés, hogyan találjuk meg a neki való mozgásformát? Vegyük figyelembe a gyermek alkatát, súlyát, kitartását, hogy a csapat avgy az egyéni sport lesz az ő terepe és az sem utolsó szempont, hogy tudjuk-e majd vele, a családdal együtt élvezni azt a sportot vagy segíteni őt benne, vagy akár meg tudjuk-e oldani, hogy hetente versenyekre vigyük és ott szurkoljunk neki a pálya szélén.
Ezeket a kérdéseket érdemes alaposan átgondolni mielőtt sportot választunk, különösen akkor, ha több gyermek is van a családban és az egyik hétvégi szabadideje majd abból áll, hogy a másiknak drukkol különböző iskolai tornatermekben.
De az sem mindegy, hogy milyen messze van az iskolától, az otthonunktól az az edzés.
Ha a gyerek értékes délutánja, amit majd egyre több és több tanulással kell eltöltenie nagyrészt az autóban eltöltött utazóidővel megy el, akkor nem biztos, hogy a legjobb döntést hoztuk.
Egyéni vagy csapatsport?
A fiúk esetében általában a foci az első választás, de előkelő helyen van az úszás is, ami azonban a korai kelés miatt komoly áldozatot követel a szülőtől (is). Mivel mindenkinél jobban ismerjük a gyermekünket, ezért nekünk kell eldönteni, hogy mennyire lehet jó választás számára a csapatsport. Ha visszahúzódó, inkább introvertált, akkor nem biztos, hogy a határozott, versenyszellemmel átitatott gyerekek között jól fogja érezni magát. Ráadásul ha a családban nem elsősorban a tekintélyelvű nevelés hívei a szülők, akkor a gyerek nehezebben birkózik meg egy üvöltöző, hajcsár edzővel, aki a csapat érdekeit tartja szem előtt szemben az egyéni érdekekkel. Az ilyen típusú gyerekeknek érdemesebb megnézni valamilyen egyéni, ügyességi sportot, amiben kiteljesedhetnek.
Váltsunk vagy tartsunk ki?
Ezt a kérdést is számtalanszor feltesszük magunknak. Mikor teszünk jobbat? Ha arra ösztönözzük a gyerekünket, hogy maradjon az elkezdett sportnál vagy arra, hogy váltson, ha nem a megfelelő helyen van. Ez mindig az egyéni helyzettől függ, nincsenek rá általános igazságok. Alapvetően elmondható, hogy kisiskolás korban teljesen normális, hogy a gyerekek több sportágat is kipróbálnak annak érdekében, hogy megtalálják azt, amiben igazán örömüket lelik.
Mert a sport akkor lesz ránk pozitív hatással, akkor járul hozzá a mentális jóllétünkhoz, ha az örömmel csináljuk.
Összességében törekedjünk arra, hogy találjunk legalább egy olyan testmozgást, legyen az a túrázás, a biciklizés vagy a futás, amiben a család minden tagja, még akár a kutyus is részt tud venni, mert ezek a tartalmaz együttlétek, az együtt eltöltött minőségi idő is segít szorosabbra fűzni a családi kötelékeket, számtalan közös emlékkel és önfeledt sportolással.
