Hétköznapjaink során számos nehézséget okozó élethelyzettel szembesülünk, amelyek megoldására különböző megküzdési stratégiákat alkalmazhatunk. Erősségeinket feltérképezve mindig megpróbáljuk a lehető legjobb utat választani. Ilyen erősségek lehetnek a hála, a humor és a tudatos jelenre való figyelem fókuszálása. Mindezek azonban megkövetelnek egy másfajta életszemléletet, amelynek során képessé válunk a felmerülő hiányosságok helyett inkább arra irányítani a figyelmünket, amink van, a múlt történésein való töprengés és a jövővel kapcsolatos szorongásaink helyett, a tudatos jelenre összepontosítunk. Észrevehetjük az apró örömöket, megoldásokat, ezáltal is feszültségmentesebb légkört teremtve elsősorban önmagunkban, majd környezetünkben.
A hála, a humor és a jelentudatosság képességének fejlesztése önmagunkban, pozitív hatással van életünk minőségére, érzelmi - fizikai jóllétünkre és társas kapcsolatainkra.
A hála, mint életérzés
Amikor hálásak vagyunk, előtérbe kerül az a képességünk, ami által a hétköznapi események során észrevesszük a jót, odafigyelünk az apró örömteli dolgokra, megbecsüljük mindazt, amink van és képesek vagyunk más perspektívából is szemlélni a körülöttünk zajló eseményeket.
Nehéz élethelyzetek esetén is a hála szemüvegén keresztül szeretetet áraszthatunk oda, ahol épp nehézség van. A hála érzése más lelkületet ébreszt az emberi pszichében, ami megnyugvást, szeretetet, melegséget visz oda, ahol épp érezzük. Ilyen értelemben a hála a pozitív érzelmek generátora, a negatív érzelmek helyett pozitívat hoz létre.
A hála át tudja alakítani az életünket, hamarabb, mint bármi más.
– ahogy azt Sri Chinmoy is kifejti, hiszen bármilyen nehézségbe ütközünk társas kapcsolataink során, ha képesek vagyunk hálát érezni és felismerni mindazt a jót, amit a másiktól kaptunk, az egyfajta problémamegoldó hatással is bírhat.
A hála érzése a megbocsátás előfutára is lehet, hiszen akinek köszönettel tartozunk, azzal szemben nem érezhetünk haragot. A hála számos pozitív hatása közismert :
- Feszültségoldó és energetizáló.
- Csökkenti a szorongást, borulátó gondolkodást és a depressziót.
- Jelentős mértékben növelheti az önbecsülést.
- Elősegíti az optimista gondolkodást.
- Pozitív érzelmek ( öröm, szeretet, elégedettség, elfogadás, megbocsátás, jóllét, boldogság) előfutára.
- Javíthatja az általános testi közérzetet, elősegíti a különböző betegségekből való kigyógyulási folyamatokat.
Ahogy azt Ravasz László is megfogalmazta, az életet egyetlenegy alapérzéssel lehet boldogan leélni, és az az alapérzés maga a hála, amellyel keveset foglalkozunk. Azonban a hála tanítható, éppen ezért a tanórákon való hálás gondolkodásra való oktatás jelentős fontossággal bír.
A humor szerepe a mindennapokban
Általa minden kezelhetőbbé válhat, hiszen kapcsolataink során a humor akárcsak a hála feszültségoldó hatással bír, oldja a kényszerhelyzeteket, bearanyozhatja mindennapjainkat.
A pedagógiai munka során is hatékonnyá válhat, hiszen a tanulók kognitív és affektív képességeihez mérten a pedagógiai humor hatékonyabbá teheti az oktatási munkát. Az osztályteremben, de általánosságban véve jótékony hatásai között említhetjük :
- Szorongásmentes légkört hozhat létre, oldja a felgyűlt feszültséget, félelmeket és szorongást.
- Serkenti a vidámságot, a pozitív életérzést, segíti a düh és indulati problémák kezelését.
- Növeli a csoportkohéziót egy adott közösségen belül.
- Kényszerhelyzetek esetén, feszültségoldó hatása kiváló.
A humor az élet íze, a jókedv teremtője, ami derűsebbé teszi napjainkat, kapcsolatainkat, munkánkat és kiváló hatással van egészségünkre nézve is.
A jelentudatosság (Mindfulness), mint életmód
Talán az egyik legizgalmasabb, a jelentudatos életmód gyakorlása, amely életünknek minden egyes területén jótékony változást hozhat.Létrehozója Jon Kabat - Zinn pszichiáter, aki több éven keresztül élt buddhista szerzetesként.
A Mindfulness két kulcsfogalma a tudatosság és a figyelem. Amikor figyelmünket szándékosan és ítélkezésmentesen a jelen pillanat tapasztalatai felé fordítjuk úgy, hogy tudatosítjuk, egyfajta megfigyelőként az „itt és most” – ban észlelhető tapasztalatainkat, jelentudatos állapotban vagyunk. Ennek folyamán érzékszerveink által észlelhető külső és belső tapasztalatok kerülnek előtérbe : testi érzetek, érzelmek és gondolatok. A Mindfulness egyfajta szemlélet, viselkedési attitüd, cselekvés nélküli megfigyelés és befogadás, amikor nincs hatással ránk sem a múlt sem a jövő, csupán megfigyelői vagyunk a történéseknek. A bennünk zajló pozitív vagy éppen negatív tapasztalatok tudatosítása csupán megfigyelői perspektívából, más viszonyulást hoz létre bennünk. Ha csak megfigyelünk egyfajta külső szemlélőként egy érzést, érzelmet, gondolatot, ami épp lezajlik bennünk, de nem fűzünk hozzá semmilyen értékelést, nem fog eluralkodni rajtunk az, amit épp tapasztalunk. Ilyen értelemben kiváló technikaként használhatjuk a szorongás, depresszió, stressz csökkentésére, de az agresszív viselkedés oldására is kiváló.
R.K.Mount, N.J.Albrecht és L.Waters (2016) a Mindfulness jótékony hatásait kutatva, arra a következtetésre jutottak, hogy a különböző jelentudatosságra fókuszáló gyakorlatok jótékony hatással vannak az autista fiatalok, azok szüleik és pedagógusaik érzelmi jóllétére. Továbbá, az érzelmi tudatosságra, ítélet nélküli elfogadásra, az együttérzésre és önszeretet gyakorlására irányuló Mindfulness alapú programok csökkentik az agresszív és problémás viselkedést az autista fiatalok esetében. A szülő – gyermek valamint tanár – diák kapcsolat optimizálása, a kognitív funkciók, az érzelmi önszabályozás és szociális kompetencia is javuló tendenciát mutat az iskolai Mindfulness – programok gyakorlása révén.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Keenan-Mount, R., Albrecht, N. J., & Waters, L. (2016). Mindfulness-based approaches for Young People with Autism Spectrum Disorder and their Caregivers: Do these Approaches Hold Benefits for Teachers (Australian Journal of Teacher Education, 41(6).)
