Épp Szilágyi Áron döntő asszóját néztem. Háromszoros olimpiai bajnok lett. Világraszóló, egyedülálló teljesítmény. Szerénységével, alázatos hozzáállásával, intelligens viselkedésével, nyilatkozataival igazi példakép ő. És akkor jött Márton Anna, aki térdsérülésével bajlódva, fájdalmak között is küzdött a páston. Kitartás, küzdelem, fegyelem, eredményesség, siker, példamutatás. Mindezek ott kavarogtak gondolataimban.
Végtelenül lenyűgöző számomra az az erőfeszítés, kitartás és alázat, amit egy sportoló beletesz a felkészülésbe. Mi legtöbbször csak a megmérettetést látjuk, és az eredményre koncentrálunk - ami persze fontos, de az odavezető út az aznapi teljesítménytől függetlenül tiszteletet érdemel. A rivaldafény sokszor eltakarja a kemény napokat, a mélypontokat, a küzdelmes időszakokat. Én minden sportolónknak hálás vagyok, hogy ezt az elképesztő energiát beleteszik, kijutottak és képviselnek minket. Ha szereznek érmet, ha nem. Mindegyiküket egyformán ünneplem.
Dr. Almási Kitti facebook bejegyzése szólt így az olimpián szereplő sportolóinkról.
Olimpikonjaink mellett említhetünk kutatót is, Dr. Karikó Katalin az orvosi Nobel-díj várományosa. Mennyi tanulás, kitartó munka van e mögött.
Sportolók, művészek, tudósok, sok-sok kivételes teljesítmény, emberi nagyság, példamutatás.
Ha hatást akarunk gyakorolni másokra, a példamutatás nem csupán a legfontosabb, hanem az egyetlen célravezető dolog.
állította Albert Schweitzer.
Itt a nagy kérdés:
Kell-e gyermekeinknek példakép?
S ha igen, milyen is legyen?
Pedagógusként szomorúan látom a közösségi médiában azt a sok negatív kommentet, bosszúsan olvasom a sok tiszteletlen stílusban megfogalmazott véleményt. Amikor valamilyen különleges teljesítményről jelenik meg hír, kíváncsian várom, vajon ebbe is bele tudnak-e kötni a kommentelők, képesek-e trollkodni igazi értékekkel is? És igen. Bizony tudnak. A pozitív hangok csendesebbek, hiszen ki szeretné kitenni magát a gátlástalan, sértegető véleménysodornak?
S mivel a pozitív hang ritkább, a fiataloknak mutatott pozitív mintaadás talán fontosabb ma, mint valaha.
Én hiszek abban, hogy a pozitív pedagógia képviselőjeként tudok, tudunk ezen változtatni. Egyre többen vagyunk, s mind reméljük, hogy az általunk nevelt generációk új szemlélettel látják majd a világot. Ebbe a nevelési folyamatba illeszkedik a jellemfejlesztő pozitív példák bemutatása, példaállítás, példaképválasztás.
Fontos megismertetni gyermekeinkkel saját erősségeiket, kiválóságuk sokoldalúságát, sokszínűségét.
Tudniuk kell, hogy mindenki jó több dologban is. Ezeknek az erősségeknek fejlesztéséhez pedig kitartás, szorgalom, alázat, fegyelem szükséges. Érdemes megtalálni céljaik eléréséhez azt a példaképet, akinek életműve, személyisége, munkássága és civil élete segítséget nyújthat.
Mai világunkban a fiatalok sok követendő mintát kapnak, nem nehéz belátnunk, milyen zavaros ez az értéksokaság, s milyen elbizonytalanodáshoz vezethet mindez. Hogyan tud a fiatal hiteles példaképet választani?
Az erősségközpontú pedagógia megtanítja a gyerekeknek, hogy milyen alapértékeket kell követni a boldog és sikeres élethez.
Bölcsesség és tudás, bátorság, emberiesség, igazságosság, mértékletesség, transzcendencia azok az erények, melyek felismerése segíti a pozitív gondolkodást, emeli a jóllét érzést.
„Az etika történetében mindig is fontos szerepe volt a példaképeknek. A keresztény erkölcsi hagyományban értelemszerűen Jézus a legfőbb példakép, aki szintén nem elméleti tanításaival, hanem személyes példái révén vált erkölcsi tanítóvá. ….Valljuk be, példaképekről nyíltan beszélni mára idejétmúlttá vált, furcsává, netán veszélyes fanatizmus jelévé, főleg felnőtt emberek esetében. Mintha csak kiszolgáltatottá, érzelgőssé válnánk ezáltal. Attól tartunk, hogy ha példaképekről beszélünk, mások szentimentálisnak tartanak minket. ….Azóta azonban sok minden változott, többek között etikai gondolkodásunkban is.” A példakép fontosságának újbóli felismerését hozta az erkölcsfilozófia modern vonulata.
Norvég pszichológusok vizsgálták a kamaszok példaképválasztásait, s azt találták, hogy ezt leginkább a média és az általa támogatott fogyasztói társadalom hatása befolyásolja.
„A három fő szocializációs ágens közül a korábban meghatározó szerepet játszó családi és iskolai környezet egyre inkább háttérbe szorul a médiumok által közvetített értékekkel szemben.”
Segítenünk kell tehát. Nézzük együtt a magyar sportolókat, emeljük ki teljesítményük jelentőségét! Olvassunk együtt, járjunk színházba, koncertekre gyermekünkkel, s ne felejtsük el méltatni művészeink, tudósaink teljesítményét! Ismerjük fel gyermekünk karaktererősségeit, válasszunk ehhez szabadidős tevékenyéget, s a tehetségterületének megfelelő személyiséget ajánljunk figyelmébe példaképnek! És soha ne feledjük:
Azt hiszed, hogy példát kell mutatnod a gyerekeidnek, de a helyzet az, hogy akár akarsz példát mutatni, akár nem, ők figyelnek téged. Egész idő alatt figyelnek. (A semmi közepén c. film)
