Dr. Fodor Szilvia pszichológus, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet adjunktusa, a Budapesti Európai Tehetségközpont munkatársa, a II. Pozitív Pedagógia és Nevelés Konferencia előadója. Vele beszélgettünk arról, hogy milyen előadással készül a novemberi online eseményre.
Milyen témájú előadást hallhatunk tőled a II. Pozitív Pedagógia és Nevelés Konferencián novemberben?
Az előadásom címe az lesz, hogy Jókedvű tanuló = Jó tanuló? A pozitív érzelmek szerepe a tanulási motiváció alakulásában, és a tanulási hatékonyság egyik fontos motivációs pillérének, a pozitív érzelmeknek a szerepét fogom áttekinteni.
A motiváció a pedagógiai pszichológia egy jól ismert fogalma, ugyanakkor a pozitív pszichológiai aspektusai még kevésbé épültek be az iskolai mindennapokban. Az érdeklődés, a szenvedély, a gyakorlás mellett egyértelmű kapcsolódási pontot jelent Barbara Fredrickson boraden-and-build, azaz bővíts-építs elmélete, amely szerint a pozitív érzelmek kiszélesítik az egyén gondolat- és cselekvésrepertoárját, valamint kreatív gondolatok, cselekvések és kapcsolatok megjelenését segítik elő, ezzel pedig támogatják az egyéni erőforrások „építését” és a hatékonyabb tanulást. Egy kutatás tanulságain keresztül azt is bemutatom, hogy egy egyszerű kérdés alapján, amit tanulóknak tettünk fel a különóráikkal kapcsolatban (Miért szeretsz ide járni?) izgalmas tanulságokat vonhatunk le a tanulói motivációs mintázatokkal kapcsolatban.
Fontos konklúzió gyanánt azt fogalmazhatjuk meg, hogy a teljesítmény és a jóllét több ponton szorosan kapcsolódik egymáshoz: a pszichés vagy érzelmi jóllét segíti a jobb teljesítményt, a tanulási eredményesség pedig sikerélményt és énhatékonyságot eredményez. Ezen túl azt is leszögezhetjük, hogy a pozitív érzelmek kialakítására való törekvés az iskolában egy fontos motivációs stratégia lehet.
Miben látod a pandémia alatti és utáni helyzet legnagyobb kihívását?
A járvány mindenkit érintett valamilyen módon, hiszen az új helyzethez való alkalmazkodásra mindannyiunknak szüksége volt, a szorongás, az elzártság, a veszteségek, az izoláció pedig nagy érzelmi megterhelést jelentett sokak számára. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy több embernek csak így volt ideje kicsit lelassulni, pihenni, átgondolni a dolgait, ez pedig új felismerésekhez, elhatározásokhoz vezetett. Akárhogyan is éltük meg az elmúlt időszakot, mindenképp előkerült az eddigieknél erőteljesebben a lelki egészség, a jó működés és a mentális jóllét kérdése, és ez az iskolákat sem kerülte el. A tanulók és a tanárok egyértelműen felismerték: a pszichés jóllét kérdéseivel rendszerszinten foglalkozni kell.
Mit gondolsz a saját szakterületed hogyan segíthet azoknak az embereknek, akik elakadtak a pandémia alatt mentálisan?
Én az iskolák világát ismerem elsősorban, így ezzel kapcsolatban tudok javaslatokat megfogalmazni. Egyértelműen látszik, hogy a tanárok, pedagógusok támogatása az iskolai jóllét egyik kiindulási pontja, az ő fizikai és pszichés jóllétük kardinális kérdés. Ezt nem csak az egyének, hanem az iskolai szervezet szintjén is érdemes figyelembe venni. A tanulók szempontjából is érdemes a prioritásokat átgondolni, és nagyobb figyelmet fordítani a kapcsolatok és a pozitív érzelmek kialakítására, illetve azoknak a készségeknek a fejlesztésére, melyek a jó működés szempontjából elengedhetetlenek, ilyen például a kommunikáció, a kreativitás, az együttműködés és a kritikus gondolkodás.
Milyen reményed, üzeneted van a jövőre? Miről fogunk konferenciát tartani 2022 novemberében?
Ez utóbbi nem könnyű kérdés, hiszen rengeteg érdekes és fontos kérdése van a pozitív pszichológiának és pedagógiának. Ugyanakkor remélem, hogy már több jól működő iskolai gyakorlatról halhatunk majd beszámolót, illetve, hogy addig átfogó és rendszerszintű lépések történnek majd az oktatásban a jóllét és a teljesítmény elősegítése érdekében.
