Mehdi Ordikhani-Seyedlar számítógépes idegtudós, kognitív agy–számítógép csatolókon dolgozik, vagyis az agy és a számítógép összekapcsolásán. Imádja az agyi hullámmintákat.
Mehdi Ordikhani-Seyedlar több projektet is vezet. Legfőbb területe a nagyméretű adatok elemzése, amely kiterjed a külső eszközök automatizált adat- és képfeldolgozáshoz való valós idejű vezérlésének bioszignáljaira az autóipari alkalmazások számára.
A TED előadásában azt mutatja be, hogyan segíthet az emberi agy gépekkel való összekapcsolása a figyelemhiányos embereknek a fókuszálási nehézségek leküzdésében.
Mi történik az agyunkkal, amikor figyelünk?
Igazán odafigyelni valamire nem is olyan könnyű. Ez azért van, mert nagyon sok minden követeli a figyelmünket egyszerre egy időben, így tényleg komoly összpontosítást igényel az, hogy figyeljünk.
Sok ember gondolja azt, hogy a figyelem lényege, hogy mire összpontosítunk, de az is ugyanolyan fontos, amit az agyunk ebben az időben figyelmen kívül akar hagyni.
Figyelmünket kétféle képpen lehet irányítani.
- van a nyílt figyelem, amikor a tekintetünket irányítjuk valamire.
- van a szórt figyelem, amikor anélkül figyelünk valamire, hogy ránézzünk.
Az autóvezetés például a nyílt figyelem, amikor a tekintetünk előre irányul, ám a szórt figyelmünkkel folyamatosan pásztázzuk a környezetünket.
Mehdi számítógépes idegtudós. A kognitív agy–számítógép csatolókon dolgozik, ami azt jelenti, hogy az agy és a számítógép összekapcsolásán dolgozik. Imádja az agyhullám-mintákat. Azt gondolja, hogy az agyhullám-minták fontosak, mert azok alapján készíthetünk számítógépes modelleket, s rájuk alapozva ismerik fel a gépek, mennyire működik jól az agyunk.
Kísérletet végzett, mert azt akarta tudni, hogy milyen mintázatokat alkotnak az agyhullámok akkor, amikor nyíltan, és akkor, amikor szórtan figyelünk valamire.
A kísérletben két villódzó négyzetet mutatnak, az egyik lassabban villódzik, a másik gyorsabban. Attól függően, hogy melyikre összpontosítunk. Az agy bizonyos területei a villódzással megegyező frekvenciával kezdenek rezonálni. Az agy elektromos jeleinek elemzésével pontosan követni tudják, hogy hova irányul a tekintet, és mire irányul a figyelem.
Annak érdekében, hogy ki tudja deríteni, hogy mi történik az agyban nyílt odafigyelés közben, arra kérte a kísérleti alanyokat, nézzenek egyenesen az egyik négyzetre, és összpontosítsanak rá.
Ekkor nyilvánvalóan azt látták, hogy a villódzás leképeződött az elektromos jelekben, amelyek az agy hátsó részéről jöttek, a vizuális információt feldolgozó területről.
Amikor szórtan figyelünk valamire, akkor arra kérte az alanyokat, nézzenek a képernyő közepére, és a tekintetük elfordítása nélkül összpontosítsanak a két négyzet valamelyikére. Ez esetben azt látták, hogy mindkét villódzás frekvenciája megjelent az agy elektromos jeleiben, de érdekes módon az a jel volt az erősebb, amelyikre a figyelem irányult.
Az információt feldolgozó agyban megélénkült a homloklebeny működése. A homloklebenyben zajlik az ember magas szintű kognitív tevékenysége.
A homloklebeny szűrőként működik, csak azt az információt engedi be, amely abból a forrásból érkezik, amelyre épp próbálunk odafigyelni, és igyekszik útját állni a más forrásból érkező információnak.
Az agyunk szűrőképessége kulcsfontosságú a figyelem szempontjából így akiből hiányzik ez a képesség - a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral küzdők - nem tudják kizárni a zavaró ingereket, ezért nem képesek hosszasan összpontosítani egyetlen feladatra.
De számos más kognitív területen is hasznosíthatjuk a kognitív agy–számítógép csatolókat.
Képes lesz rá valaha a számítógép, hogy helyettünk beszéljen? Mi volna, ha a számítógép segíthetne megérteni a kómában fekvő betegek gondolatait? Még nem tartunk itt, de csak figyeljünk…
Nincs már messze!
