Adora Svitak csodagyerek, aki hétéves kora óta blogol és novellákat ír, a Flying Fingers című könyv szerzője. Adora Svitak szerint a világnak „gyerekes" gondolkodásra van szüksége: merész ötletekre, vad kreativitásra és különösen optimizmusra.
A gyerekek nagy álmai nagy elvárásokat érdemelnek, kezdve azzal, hogy a felnőttek hajlandók tanulni a gyerekektől. Elég gyakori, hogy valakinek a viselkedését „gyerekesnek” tartjuk, általában akkor, amikor irracionális követelései vannak, vagy felelőtlenül viselkedik. Adora szerint ez nincs így jól. Hiszen – helytelenül – ehhez a szóhoz felelőtlenséget vagy irracionális gondolkodást társítunk.
Pedig ki állíthatja, hogy ez az irracionális gondolkodásmód nem pont az, amire a világnak szüksége van?
A gyerekeket kevés dolog gátolja abban, hogy valamit akarjanak, így jócskán lehetnek inspiráló törekvéseik, és reményteli gondolataik. Mint például Adora kívánsága, hogy senki ne éhezzen, vagy legyen minden ingyen.
Önök közül hányan álmodnak még ilyesmiről és hányan hisznek is a lehetőségekben?
Másrészről a gyerekek mindig a tökéletességről álmodnak. És ez jó dolog.
Hogy bármit valóra válthassunk, először álmodnunk kell róla.
Sok esetben, az, hogy bátrak vagyunk elképzelni a lehetetlent, az önmagában segít áttörni a lehetőségek korlátait. A bennünk rejlő bölcsesség nem feltétlenül jelenti a bennfentesek tudását. A gyerekek már így is rengeteget tanulnak a felnőttektől, és nekik is sok megosztani valójuk van velünk felnőttekkel.
Adora szerint itt az ideje, hogy a felnőttek is tanuljanak a gyerekektől. Nemcsak a tanárnak kellene az osztály előtt állnia és a diákokat utasítgatnia, hanem a diákok is taníthatnák a tanáraikat. A felnőttek és a gyerekek közti tanulásnak kölcsönösnek kellene lennie.
Ha érdekel Adora története, aki négyéves kora óta imád írni, és körülbelül 300 novellát írt, akkor nézd bele az előadásába, amit szeretettel ajánlunk!
