Hol élnek a legboldogabb emberek Magyarországon?
2021-ben - immár hatodik éve - ismét nagyszabású kutatás készül a magyarokról a Boldogságtérkép megrajzolása projekt keretében, amit a Jobb Veled a Világ Alapítvány és az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja közösen végez Bagdi Bella és Prof. Oláh Attila vezetésével.
A vizsgálat célja annak felmérése, hogy milyen és évről évre hogyan változik a magyar lakosság boldogság és globális jóllét szintje.
A csapat arra kéri a magyarokat, hogy minél többen töltsék ki és osszák meg családtagjaikkal és barátaikkal a kutatás kérdőívét.
Mit tudhatunk meg egy ilyen típusú kutatásból?
Nézzük a korábbi eredményeket!
A kutatás évről évre rendkívül érdekes megállapításokra jut.
A 2019-2020-as globális jóllét-értékek alapján Székefehérvár volt a legboldogabb magyar város.
A vizsgálatok Prof. Oláh Attila vezetésével történnek a statisztikai elemzéseket tavaly Prof. Vargha András végezte. A 2019-2020-as térkép megrajzolásánál a 2016-os, 2017-es és 2018-as vizsgálatok során már alkalmazott sztenderdizált, pszichometriailag hiteles kérdőívekkel mérték fel a magyar lakosság jóllét szintjét, mentális egészségét és pszichológiai immunitását.
A vizsgálat a 2020-as helyzet bemutatásán túl lehetőséget kínált a jóllét szint trendjének a nyomon követésére a 2016 és 2020 közötti időszakban. A térképről leolvasható, hogy mely régiókban és megyékben milyen mértékben tartják boldognak magukat az emberek. A vizsgálatban 2019-20-ban 7863, 17-92 éves férfiak és nők vettek részt (Magyarország 962 településéről, átlag életkor: férfiak=45,44, nők=45,73) a felmérés kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét és a mentális egészség szintjének a megállapítására valamint a karaktererősségek vizsgálatára. A vizsgálati adatok lehetőséget adtak a férfiak és a nők, a különböző életkori csoportok, a különböző családi állapotú, az anyagi jólét különböző fokán élő, a különböző iskolai végzettséggel és foglakozással bíró személyek boldogság, élettel való megelégedettség, globális jóllét és mentális egészség szintjének összehasonlítására.
A 2019-2020-ban végzett Boldogságtérkép kutatás eredményei
A főbb eredményeket összegezve megállapítható, hogy a magyar lakosság globális jóllét szintje 2019-2020-ban a 2016-2018 közötti időszakban mért értékekkel megegyező, a nők esetében minimális, de statisztikailag nem szignifikáns növekedést mutat. Hasonló stagnálás állapítható meg a mentális egészség és a pszichológiai immunitás szintjét illetően is. Itt jegyezzük meg, hogy a World Happiness Report 2020-as jelentése szerint Magyarországon nőtt a lakosság boldogság szintje az országok rangsorában a 62. helyről Magyarország előbbre lépett a 53. helyre.
A jóllét szint alakulást a régiók, a megyék és a megyeszékhelyek vonatkozásában elemezve jelentős eltérések állapíthatók meg a korábbi mérésekhez képest.
A 2019-20 közötti időszakban valamelyest nőtt a boldogságszint Közép-Magyarországon, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön de a növekedés ellenére ezekben a régiókban továbbra is a többihez képest a magukat kevésbé boldognak valló emberek laknak. Csökkent a jóllét szintje Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön, változatlanul a legalacsonyabb a lakosság globális jóllét szintje Észak-Magyarországon. 2019-2020 időszakában a Közép-Dunántúlon lakók vallották magukat a legboldogabbnak. Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Csongrád megyében szignifikánsan nőtt a lakosság jóllét szintje 2019-2020-ban ezek a megyék vezették a boldogság rangsort jelentősen csökkent a jóllét szint Zala, Vas, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Tavaly a Veszprém megyében lakók jóllétszint átlaga lett a legmagasabb.
A megyék jóllét szint rangsorát változatlanul Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Somogy megye zárta. A megyeszékhelyek közül a 2019-2020-as adatok alapján Székesfehérvár volt a legboldogabb város és Kaposvár állt a rangsor végén.
Demográfiai mutatók és pszichológiai változók összefüggései
A 2019-20-as felmérés is azt mutatta, hogy a nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat, és a mentális egészség és a pszichológiai immunitás terén is jobban állnak mint a férfiak. Ez az összefüggés a 2016-2020 közötti időszakban mért adatok alapján is egyértelmű.
Megerősítette az új felmérés és a 2016-2020 közötti időszakban nyert adatokon végzett elemzés azt is, hogy akik gazdagnak vagy jómódúnak vallják magukat azok szignifikáns boldogabbak és ugyancsak szignifikánsan boldogabbak a több gyermeket nevelők, az iskolázottabbak és a házasságban élők. Változás volt a korábbi eredményekhez képest, hogy nők esetében az 51-65 évesek míg a férfiaknál a 26-35 évesek jóllét szintje a legmagasabb, a 2019-2020-ban felvett adatok szerint. A 2016-2020-as időszakban rögzített 15423 válaszoló adatai szerint az iskolai végzettség fokozata szignifikáns együttjárást mutat a globális jóllét, a megküzdő képesség, a mentális egészség és az élettel való elégedettség szintjével. Az új adatok fényében is megerősítést nyert az, hogy a kistelepüléseken élők szignifikánsan boldogabbak mint a városiak (ez az összefüggés azonban inkább a nők mintájában szignifikáns).
A 2019-2020-as időszakban a köztisztviselők és a közalkalmazottak jóllétszintje magasabb lett mint a vállalkozóké.
A Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt volt tavaly, ez a megállapítás az eredmények alapján igaz a mentális egészség és a pszichológiai immunitás vonatkozásában is.
A 2020-as World Happiness Report jelentése szerint Budapest a lakosok szubjektív jólléte alapján a 103. helyen áll a nagyvárosok (186 város) rangsorában annak ellenére, hogy Magyarország 157 ország rangsorában az 53. az idén. Érdekes eredménye a 2019-2020-as felmérésnek, hogy a Budán élő nők boldogabbak mint a Pesten élők, ugyanakkor a Budán elő férfiak jóllét szintje alacsonyabb a Pesten élő férfiak jóllét szintjénél.
A kérdőívet itt lehet kitölteni!
A kutatást az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja készítette a Jobb Veled a Világ Alapítvány közreműködésével.
Oláh, A., Vargha, A., Csengődi, M., Bagdi, B. és Diósy, T. (2020)
