szakaszában, hogy olyan - akár óvodás, akár iskolai környezetben – barát kerül a gyermeke mellé, aki rossz irányba befolyásolja. A helyzetet egyáltalán nem könnyű megoldani, bár az, hogy mennyire okoz gondot az mindenképpen függ az életkortól és a szülő-gyermek kapcsolattól. Ha ez a kapcsolat az évek során őszinte, mély kapcsolattá fejlődött és a gyermek tudja, hogy a szülei – néha idegesítő – cselekedetei mindig arra irányulnak, hogy neki segítsenek, az ő problémáinak megoldásához keressék a kulcsokat, akkor egy ilyen akadályt is le tudnak majd küzdeni.
Persze nem lesz könnyű!
Pedig muszáj az időt és az energiát rászánnunk arra, hogy ezeket a helyzeteket megoldjuk, mert egy rossz irányba terelő barát vagy barátnő nagyon komoly problémákat tud okozni. Nem árt fiatalon felvértezni gyermekeinket azokkal a személyiségekkel szemben, akik majd felnőttként is nagyon komoly pszichés bántásokat okozhatnak.
A kérdés, amit a szülők a leggyakrabban tesznek fel:
Mikor lépjünk közbe?
A válasz valóban nem könnyű, hiszen ha – különösen nagyobb gyerekek esetében – túl korán jegyezzük meg, hogy oda kellene figyelni ezzel vagy azzal a baráttal kapcsolatban, akkor talán még a gyermek nem érez semmilyen problémát, megbízik benne és védeni fogja velünk szembe. Ha pedig túl későn cselekszünk, akkor könnyen előfordulhat, hogy gyermekünk hatalmi játszmába keveredett, vagy a másik már olyan mértékben uralkodik rajta, hogy azért nem kér segítséget.
Előfordul az is, hogy a szülők előtt ez a bizonyos barát eljátsza, hogy milyen odaadó, milyen jól nevelt és mennyire jó barát és a szülőnek éppen ezért nehéz felismernie, hogy gyermeke valójában mit érez a játszópajtása iránt.
Kisgyermekkorban sokszor nem is tudják a gyerekek, ha a társaság, amiben vannak az nem jó nekik, ezért érdemes figyelni a gyerekeket, akik először játszanak együtt, mert így a szülők megállapíthatják, hogy jól megértik-e egymást.
Persze egy kis civakodás lányok és fiúk között is belefér, de ha nagyobb gond adódik akkor törekednünk kell arra, hogy elsimítsuk és a gyerekek kölcsönösen megértsék, hogy a gondokat meg kell beszélni. Kiváló mondóka például, amit oly sokszor mondunk el, amíg a gyerekek felnőnek.
Béke, béke barátság. Mi volt ez a szamárság? Semmi. Bocsánat.
A komolyabb, szándékos piszkálódás köürlbelül 5 éves kor körül jelenik meg. Ekkor már nagyon komoly lelki sérüléseket tud okozni, különösen ha az kirekesztéssel is jár. Az óvodában már megjelenik a csúfolódás, itt még elsősorban a testi eltérésekből fakadóan. Egy gyermek, szemüveges, kövér, sovány, kicsi, nagy, stb. Majd az iskola zaklatások már sajnos sokkal több rétegűek. Mindegyikre jellemző azonban, hogy sokkal fájdalmasabbak, ha egy „baráttól” érkeznek. Pedig egy rossz barát esetében ez bármikor előfordulhat. Egy rossz barát nem megvédi a barátját, nem kiáll mellette, hanem gúnyolja, szekálja és ráadásul még arról is biztosítja, hogy a barátja, Mit tanul meg így a gyermek? Hogy ez a barátság. És sajnos ez nagyon komoly beilleszkedési problémákat okozhat majd felnőtt élete során.
Mire figyeljünk mindenképpen?
A viselkedés hirtelen változásaira mindenképpen figyelni kell. Például ha a gyerek, akinek a megszokott ritmusa felborul, hirtelen tartósan ingerlékeny vagy magába forduló lesz, akkor mindenképpen kezdjünk hozzá, hogy kiderítsük mi lehet a változás oka.
Különösen igaz ez akkor, ha a gyermeken valamilyen testi tünet is megjelenik. Fogyni vagy hízni kezd, esetleg tikkel vagy fáj a feje vagy a hasa, amik addig nem voltak jellemzőek.
Ha nem lépünk közbe időben, akkor sajnos gyermekünk önértékelése is sérülhet, ami ha súlyosbodik, akkor depresszióhoz, szorongáshoz is vezethet.
Az egyértelműen megállapítható, hogy egy rossz barátság romboló hatása esetében van jelentősége annak, hogy az milyen hosszan tart. Ezért is fontos a szülő mihamarabbi közbelépése.
Ha elhatároztuk, hogy cselekszünk, akkor – természetesen ha a gyermek nagyobb - ne a feje fölött döntsünk, hanem vele együtt. Mindenképpen vele beszéljük meg azt, amit látunk és érzékelünk és csak a vele való egyetértés után menjünk tovább esetleg az érintett gyerek szüleihez vagy az iskolához.
Fontos, hogy segítsünk a gyermekünknek kimenekülni ebből a mérgező barátságból akár más elfoglaltságok megtalálásával, akár iskolaváltással.
Danielle Rice terapeuta arra hívja fel a figyelmet, hogy a kamaszok esetében még ennél is nagyobb körültekintésre van szükségünk. Egyrészt ebben a korban már sokat tudnak a barátásgról és nagyrészt felismerik a mérgező kapcsolatokat, azonban az óvodainál sokkal erősebben jelenik meg a bullying, különös tekintettel az online bullyingra, amire külön figyelmet kell fordítani.
A baráttól való tiltás sokszor épp az ellenkező hatást váltja ki.
Ami azonban ennek a korosztálynak az esetében is igaz, hogy ha bizalmon alapuló, őszinte kapcsolat van szülő és gyermek között, akkor ezt az akadályt is be tudják venni együtt.
Ajánlott irodalom:
https://www.huffingtonpost.ca/entry/kids-toxic-friendship-signs_ca_5e693b86c5b6dda30fc27fad
