Szeretettel osztom meg veletek Marianna Pogosyan, Ph.D., a kultúrák közötti átmenetek pszichológiájára specializálódott interkulturális tanácsadó írását.
A dán boldogság háza
Hol volt, hol nem volt a híres skandináv mesék országában, volt egy csendes utca, fehér házakkal és macskaköves járdákkal, ahol egy kis múzeum nyitotta meg kapuit. A múzeum nyolc különböző helyiséggel rendelkezett, amelyek mindegyike az emberi érzelmek - a boldogság - rejtélyének és történetének feloldására szolgált.
Különös időszak volt a Boldogság Múzeum születése.
Az emberek a 2020-as év közepefelé jártak, az egész bolygó kétségbeesetten kereste a gyógyulás útját. A kormányok folyamatosan új szabályokat hirdettek, a mosoly ritka jelenségnek számított, aggodalom és bizonytalanság uralkodott. Az ölelés tilos volt. És mégis, a múzeum megérkezése arra emlékeztette az embereket, hogy ne tévesszék szem elől azokat a nagy és kicsi csodákat, amelyek örömmel tudják megtölteni a szívüket.
Meik Wiking boldogságszakértő Dániában, ahol évente átlagosan 170 nap esik az eső. Ő a koppenhágai székhelyű Boldogságkutató Intézet (a The Happiness Museum mögött álló szervezet) vezérigazgatója és a dánok boldogság-megélésével kapcsolatos nemzetközi bestseller könyvek szerzője.
Az egyik legnagyobb felismerés, amelyet a boldogságkutatás során szerzett, a világ második legboldogabb országában élve, hogy nem számít, honnan származnak az emberek, számos olyan közös dolog van, amely boldoggá teszi őket.
Ezek az általánosan kimutatható boldogság tényezők a következők:
- Életcél
- Értelem megtalálása a munkában
- Jó kapcsolatok
- Egészség
De vannak-e egyedülállóan egy-egy kultúrára vonatkozó jellemzők a boldogság keresésének útján? Például hogyan néz ki a boldogság Dániában?
Mette Odderskov dán író ezt a kérdést feszegette, mikor 500 különböző korú dán embert kért meg, hogy fejezze be az alábbi mondatot: „A boldogság számomra azt jelenti, hogy…" Felmérésének eredményei egy inkább megérintő mint meglepő képet mutatnak. Míg a válaszok egy részét valóban a dán hagyományok alakították („nyári túrázás Norvégiában”, „téli úszás”, „heringszendvics és pálinka élvezete a barátokkal”), a boldogság legelterjedtebb témái a természet, a család és a szeretet körül forogtak. Valójában Odderskov kutatása rávilágít arra, amit a tudomány (és persze a baráti kapcsolatban állók és a szerelmesek) már régen megfogalmaztak: Az embertársainkkal fennálló meleg és tartós kapcsolatok jelentős előnyökkel járnak jóllétünk szempontjából.
A boldogságot hihetetlenül gyönyörű átélni, de még szebb megosztani.
írja Odderskov.
Mi lenne, ha a Boldogság Múzeum befogadó országának tiszteletére egy házhoz hasonlítanánk a dán boldogságot - annak minden sajátos jellemzőivel együtt? Melyek lehetnek azok a fő fogalmak, amelyek összetartanák A dán boldogság házát?
Meik Wiking öt meghatározó szempontot javasol, amelyeket az építkezéshez fel lehetne használni: adók (a ház alapja), bizalom (padlószint), munka és magánélet egyensúlya (falak), a gazdagság konvertálása jóllétté (földszinti lakótér) és Hygge (kicsi, hangulatos emeleti lakótér).
Wiking saját szavait idézzük:
Adók (Taxes): Az északi országokban a világon a legmagasabb adókat fizetjük. Mégis, a Dániában élő emberek 88% -a boldogan fizeti az adót. Gyakran mondjuk, hogy nem a magas adók ellenére, hanem miattuk örülünk. Az általunk fizetett adók lehetővé teszik számunkra, hogy magas életminőséget élvezzünk és támogatást érezzünk. Például Dániában az egészségügyi ellátás ingyenes. Az idősek ellátása ingyenes. Az egyetemi oktatás ingyenes. A gyermekek napközbeni ellátását nagymértékben támogatják, és a speciális igényű gyermekek iskoláztatása is ingyenes. Minden dán állampolgár jogosult gazdasági támogatásra, ha munkanélküli. Adóink befizetésével az életminőségbe fektetünk, ami végül is fontosabb, mint az egyéni vagyon.
A gazdagság konvertálása jóllétté (Converting wealth into wellbeeing): Dánia nem a leggazdagabb ország a világon. A közös infrastruktúrába történő befektetéssel azonban jólétünket jóllétté tudjuk alakítani. Ez lehetővé teszi a dánok számára, hogy szociálisan, fizikailag és mentálisan is jól boldoguljanak. Nem arról van szó, hogy mennyi vagyont halmozunk fel, hanem arról, hogy mit csinálunk a rendelkezésünkre álló vagyonnal.
Munka és magánélet egyensúlya (Work-life ballance): Az északi országokban nagyon jól sikerül kialakítani a munka és a családi élet egyensúlyát. Élvezzük a rövid munkanapokat, a fizetett szabadságot, a támogatott gyermekgondozást, a szülési és az apasági szabadságot. Ez lehetővé teszi számunkra a nap végén a Hygge használatát.
Bizalom (Trust): Az északi országokban élő emberek bizalmi indexe elég magas. Kutatások szerint azok az emberek, akik bíznak a szomszédaikban, a kormányukban vagy a közszolgáltatásban, átlagosan boldogabbak, mint azok, akik nem bíznak. Dániában nem ritka, hogy a szülők rövid időre ott hagyják kicsi gyerekeiket az éttermek és üzletek előtti babakocsikban, miközben ügyeiket intézik.
Hygge: A dán kultúra alapvető aspektusaként a Hygge magában foglalja a szeretteinkkel való együttlétet, a biztonság, a kényelem és az ellazulás érzését. Nem igényel semmilyen tárgyi dolgot. Ehelyett ez egy érzés, egy légkör, egy élmény. Arról szól, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki minden napból, hagyva magunknak időt, hogy élvezzük az élet egyszerű örömeit. Bizonyos szempontból a Hygge a mindennapi boldogság fontos mozgatórugójává válhat.
A boldogság kiváltó tényezőit világszerte vizsgálva sokat tanulhatunk a felfedezésékből- másokról, önmagunkról, azokról a „varázslatos dolgokról”, - ahogy a költők mondják - „amelyek türelmesen várják érzékeink élesebbé válását”. Felemelő a tudat, hogy függetlenül attól, hogy mely hegyek és völgyek, folyók és tengerek vesznek körül bennünket, milyen változatos élethelyzetek adódnak számunkra, az emberek mindig képesek megtalálni a saját örömforrásaikat. Néha egyedül, de gyakrabban másokkal együtt.
Az eredeti cikket ITT nézhetitek meg!
Szerző: Marianna Pogosyan, Ph.D., a kultúrák közötti átmenetek pszichológiájára specializálódott interkulturális tanácsadó
