Hajlamosak vagyunk rokonértelmet tulajdonítani az újévi fogadalmaknak, illetve a célkitűzéseknek, azonban mégis lényeges különbség van közöttük még akkor is, ha mindkettő valamilyen életmódbeli változást hozhat mindennapjainkban. Ilyen értelemben mindkettő a változást, az új víziók megvalósítását célozza meg, azonban mégis tartalmilag és az elért eredmények szempontjából különbséget kell tennünk a kettő között.
Már az ókori Babilonban, akárcsak a római kultúrában is jelen volt az újévi fogadalmak jelensége, ami később más civilizációkban is szokássá vált, akárcsak korunk társadalmában, amikor a régi év lezárásával merünk újat álmodni, megfogalmazni és ígéretet tenni arra, hogy a közeljövőben másként fogunk élni. Év végi fogadalmaink során a régi év lezárásának alkalmával előrevetítjük mindazt, amitől jobbat, szebbet remélünk és hiszünk abban, hogy az előttünk álló időszak tartalmasabb lesz, mint az előbbi. Mielőtt azonban megfogalmazódnának bennünk fogadalmaink, gyakran merülhetnek fel bennünk életvitelünk minőségére vonatkozó kérdések. Ilyenek lehetnek :
- Valóban így szeretnék élni a továbbikban is?
- Boldog vagyok ?
- Jól érzem magam ebben a helyzetben?
- Úgy élek, ahogy szeretnék?
Az ilyen és ehhez hasonló gondolataink során többnyire az elégedetlenségből gyökerező vágyak szintjén olyan fogadalmak születhetnek meg bennünk, amelyek többnyire életmódváltással kapcsolatosak és sok esetben egészségünk érdekében tett ígéretek kerülnek előtérbe. Ilyen a rendszeres testmozgás melletti szavazatunk, az egészséges táplálkozás, fogyás melletti elköteleződésünk fogadalma, amit elsősorban önmagunknak teszünk.
Kutatások sorozata bizonyítja azt, hogy az újévi fogadalmaknak csupán 80 százaléka valósul meg ugyanis, ami a hosszútávú ígéret melletti kitartást illeti igen rövid időtartamú. Az emberek többsége egy – két hónap után megfeledkezik vagy éppen feladja az önmagának vagy éppen másoknak tett ígéreteit. Ilyen értelemben az újévi fogadalmak hatékonysága megkérdőjelezendő, azonban ezek kompenzálásának érdekében vannak sokkal hatékonyabb stratégiák is, amelyek sokkal eredményesebbnek bizonyulnak. Ilyen a célkitűzés, az életcélok megfogalmazása, amelyek vonatkozhatnak valamilyen eredmény elérésére, de gyakran társulnak érzelmi motiváltsághoz köthető célokhoz, amelyek sokkal hosszabb időtartammal és egyfajta folytonossággal jellemezhetőek, szemben az ideiglenes , rövidtávú célkitűzésekkel. Célul tűzhetjük ki valamilyen anyagi vonatkozású elképzeléseinket, azonban vágyhatunk arra, hogy boldogabbak legyünk, vagy épp társas kapcsolataink minőségén változtassunk, ami már emocionális töltettel rendelkező vágy.
A célkitűzések már eleve boldogítanak, hiszen annak gondolata, hogy valamit szeretnénk elérni a saját életünkben és van, amiért élnünk, elégedettségérzetet válthat ki belőlünk, amely, ha sikerrel társul az önbecsülésünk növelését is elősegíti.
Azonban akárcsak az újévi fogadalmak, úgy a célkitűzések is elakadhatnak, ha nem megfelelőképpen fogalmazzuk meg őket. A célkitűzések realitásának szintje, azok vizualizálásának képessége, feljegyzésük és konkrét időponthoz való társításuk kiemelkedő jelentőséggel bír, ami a célok sikeres megvalósítását és kimenetelét illeti.
Ezt a kritériumrendszert vázolja fel a SMART célok fogalma, melynek struktúrája a következő :
- Specific – konkrét
- Measurable – mérhető
- Achievable – elérhető
- Relevant – releváns
- Time – based – időhöz kötött
A pontos megfogalmazása annak, amit szeretnénk elérni, a cél realitásának jellege, egyértelműségének körvonalazása alapvető szempont, ami a célok sikeres kimenetelét illeti. A kinek mit, miért és mikor tudatosítása önmagunkban és feljegyzése meghatározó. Azonban nem elhanyagolandó és talán leginkább motiváló jellegű az érzelmi érintettség, a céltudatos magatartás és a folyamat orientált, kis lépésekben való gondolkodás jelenléte, akárcsak társas kapcsolataink minősége is. Az érzelmi érintettség mellett, az erősségeinkre való összpontosítás is meghatározó jellegű. Képességeink előtérbe helyezése, a bátor és kitartó magatartás, a derűlátó szemléletmód és a hit elvezethetnek vágyaink megvalósításához.
Összefoglalva segítségünkre válhat :
- Pozitív szemléletmód és gondolkodás jelenléte.
- Kitartás, határozott, céltudatos magatartás.
- Stresszes, görcsös viszonyulásmód csökkentése önmagunkban.
- Fokozatosság elvének betartása.
- Építő, bátorító kapcsolatok előnyben részesítése, a lehúzó személyekkel szemben.
- Érzelmi motiváltság, lelkes magatartás generálása önmagunkban.
- Erősségeink feltérképezése önmagunkban és azok bevetése a cél elérésének érdekében.
- Olyan introspektív jellegű kérdések megfogalmazása önmagunkban, mint : „Miért fontos ez nekem?” „Mit tehetnék azért, hogy sikerüljön?” „Ki segíthet?” „Mi akadályoz benne?” „Miként győzhetném le az akadályokat?” „Mi történik akkor, ha nem sikerül?” „Hogyan másként?”
Legyenek rövid vagy épp hosszútávú céljaink, sikerességük jellege mindig belőlünk fakad. Lényeges, hogy mindig olyan célkitűzéseket fogalmazzunk meg, amelyek nem túl nehezek, még elérhetőek, azonban nem túlságosan könnyűek, azaz, saját erőfeszítéseink és erősségeink felhasználása révén képesek legyünk megvalósítani őket. Minél többet harcolunk azért, hogy valamit elérjünk, annál nagyobb lesz bennünk a sikerélmény érzése, ami egyben növeli önbecsülésünket is. Kerülendő minden olyan fogadalom vagy cél megfogalmazása, amely irreális töltettel rendelkezik és eleve kudarcra van ítélve. Azonban sikertelenség esetén az új megküzdési stratégiák megfogalmazása, a kudarc során megjelenő negatív gondolatok helyett a kognitív jellegű átkeretezés igencsak motiváló jellegű lehet vágyaink megfogalmazása és megvalósításának útján. Merni önmagunk lenni, elért sikereinket önmagunkhoz viszonyítva értékelni, építő jellegű előrehaladást és egyben fejlődést hozhat életünkben.
