A nyitott gondolkodásmód előnyeiről korábban már írtunk, most azt vesszük vizsgálat alá, hogy hogyan figyelhetünk oda arra, hogy nyitott gondolkodók legyünk, hogy képesek legyünk egy problémát vagy jelensége több nézőpontból is megvizsgálni.
A nyitott gondolkodás a kritikus és ésszerű gondolkodáshoz szükséges képesség.
Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a mindennapok során egyáltalán nem könnyű nyitott gondolkodónak lenni. Különösen most, amikor világunk a világjárvány után ugyanott tart, mint annak előtte, rohanunk éjjel-nappal és a problémák villámgyors megoldását várja el munkáltató és családtag egyaránt. Sokszor nincs is idő arra, hogy egy-egy dolgot más szempontból is megvizsgáljunk. Mégis törekednünk kell rá, mert ha elavult vagy korábban helytelen meggyőződésünket változtatjuk, akkoraz fontos tanulási folyamat és a személyiség fejlődésének fontos része.
Mit jelent a nyitott gondolkodás?
A mindennapi használat során a nyitott gondolkodású kifejezést gyakran szinonimaként használják arra, hogy valaki nem előítéletes, vagy toleráns.
Pszichológiai szempontból a kifejezést arra használják, hogy mennyire hajlandóak az emberek más szempontokat figyelembe venni, vagy új tapasztalatokat gyűjteni.
Hallgasd értő figyelemmel!
A nyitott gondolkodás egyik fontos jellemzője, hogy képesek vagyunk-e nyugodtan, értő figyelemmel odafordulni a gyerekünkhöz. Látszólag ez nagyon egyszerűnek hangzik, pedig kisebb gyereknél is, de különösen egy kamasz esetében feladja a leckét. Mégis, ha kisgyerekkortól megszokta a gyerek, hogy fordulhat a szülőhöz, hogy ő az első, akkor ebben az életszakaszban is könnyebb lesz megnyitni, mint azokat a társait, akik kicsi koruktól kezdve azt tanulták meg, hogy a szüleik vagy egyálatlán nem hallgatják meg őket, vagy ez a meghallgatás csak látszólagos, nem értő hallgatás és a válasz nagyjából kiszámítható és az „így és így kell ezt csinálni fiam...”-ban merül ki.
Ha mind a gyermek mind a szülő nyitott gondolkodású, akkor a vitás kérdések esetén is képesek „átülni a másik székébe” és onnan nézni ugyanarra a helyzetre. Erre pedig nagyon sok élethelyzetben van szükség.
Ne hidd magad mindentudónak!
Az utóbbi két év nagy tanulsággal szolgált mindnyájunknak amiatt is, hogy felülvizsgáljuk mit is tudunk valójában és milyen hasznos lehet számunkra a nyitott gondolkodás elsajátítása. A nyitott gondolkodásmód része, hogy nemcsak másokat, hanem önmagunkat is megkérdőjelezzük. A pandémiával való helyzet megtanított minket arra, hogyan is érdemes szembenézni egy új jelenséggel, egy új információval és mennyire másként közelíti meg ezt a helyzetet egy nyitott és egy zárt gondolkodású személy.
Amikor egy új szituációval találkozunk, érdemes feltenni magunknak a kérdést:
- Mit is tudunk valójában az adott témáról?
- Milyen forrásból tudunk tájékozódni és mennyire megbízhatóak azok a források?
- Milyen hozott mintáink, életünk során rögzült tapasztalataink vannak, amelyek befolyásolhatnak minket a döntés meghozatalában vagy akér csak a témával kapcsolatos ismereteink rendszerezésében?
Vegyük sorra például, hogy mi történt az utóbbi időben velünk, amikor a koronavírusról és az azzal kapcsolatos kérdésekről vitatkoztunk egy társaságban.
A zárt gondolkodású ember, aki általában magabiztos a saját tudásában az ha olyan véleményt hall, amelllyel nem ért egyet általában figyelmen kívül hagyja.
Nem kíváncsi arra, hogy a másik miért jutott arra a következtetésre, sőt, szinte azonnal üzembe lép egy olyan magatartás, ami megpróbálja bebizonyítani a másik személy tévedését, néha még azelőtt, hogy annak esélye lenne az összes szempontot bemutatni.
Ezzel szemben a nyitott gondolkodással rendelkező vitapartnerrel valódi, értékes, információcserében gazdag vita alakulhat ki, amelynek során új nézőpontokkal gazdagodhatunk.
Ennek a gyerekeinkkel való vitákban nagy jelentősége van. Ha azt gondoljuk, hogy mi vagyunk a felnőttek, és csupán ebből fakad az, hogy a legtöbb esetben nekünk van igazunk, akkor megtagadjuk magunktól azt a lehetőséget, hogy megismerjük a gyerek érveit, gondolatait, látásmódját. És lássuk be! Hány és hány olyan terület van – ha csak a digitalizáció hozta kihívásokra gondolunk – amelyben a gyerekeink nagyságrendekkel ügyesebbek és felkészültebbek. Ha nyitottan közelítünk a világhoz, a gyermekeinkhez, akkor ők is ezt a szemléletmódot sajátítják el, és egyszercsak azon vesszük észre magunkat, hogy valódi, a másik gondolatait tisztelő vitákat folytatunk egymással.